Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Münster... ----

Magyar Magyar Német Német
Münster... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Münster

1. közigazgatási kerület Vesztfália porosz tartományban, 7252 km2 területtel, (1890) 536 241 lak. Az egykori M. püspökségből, Steinfurt, Tecklenburg, Oberlingen és Recklinghausen grófságokból alakult. Járásai:

A járás neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Tecklenburg

812

49 236

Warendorf

559

29 339

Beckum

687

45 248

Lüdinghausen

697

40 939

Münster város

11

49 350

Münster vidéke

849

41 432

Steinfurt

770

54 945

Koesfeld

753

44 468

Ahaus

683

39 123

Borken

650

48 578

Recklinghausen

781

93 593

2. M., Vesztfália tartományban és M. járás fővárosa, püspöki székhely az Aa partján, vasút mellett, St. Mauritz külvárosát is beleszámítva, (1890) 49 350 lak., vászon-, pamutszövéssel, bőr-, szesz- és sörgyártással, kőfaragással és üvegfestéssel, vászon- és lisztkereskedéssel. Iskolái közül a legjelentékenyebb a kir. akadémia, amelyet 1771. Miksa Frigyes választó 4 fakultással alapított és 1773. XIV. Kelemen pápa és II. József császár megerősített s amely 1818. egyetemei jellegét elvesztette és csupán filozofiai és teologiai intézetté alakíttatott; vele kapcsolatban áll a királyi könyvtár 110 000 kötettel és 761 kézirattal. Van még M.-nek vesztfáliai történelmi társulata régiséggyüjteménnyel. Az óvárost az újvárostól az egykori vársáncok, jelenleg csinos ültetvények választják el egymástól; belőlük csak a Zwinger (1537) és a Buddenturm (1180) maradt fenn. A hajdani citadella helyén szintén park van. Kiválóbb épületek: a szép épületektől (püspöki palota, püspöki muzeum, akadémiai épület, posta stb.) körülfogott téren (Domhof) a püspöki templom (1168-90 és 1225-61-ig épült), amelynek belsejét pompás régi (XI., XVI. és XVII. sz.-beli) faragványok, falfestmények, üvegfestmények és egy régi óra (1400-ból) díszítik, továbbá a gót Lambert-templom (XIV. század); a gót Mária-templom óriási toronnyal; a román ízlésű templom nyolcszögű gót toronnyal és szép galériával; a városház, amelynek azon terme, ahol 1648 okt. 24. a vesztfáliai békét aláírták s ahol a béke megkötésében eljáró követek arcképei láthatók, egész épségben megvan; végül néhány főúri kastély. M.-ről Mimigardevord néven már Nagy Károly előtt történik említés. Nagy Károly 805. a szászok püspökévé kinevezett szt. Liudger lakóhelyévé jelölte ki. A klastrom körüli első telepítvényeket 1115. erősítették meg és e hely a klastromáról kapta mai nevét. Már 1532. falai közt a reformáció számos hivőt számlált, akiket azonban az újra keresztelők kiszorítottak. Ezek Leideni János királyuk alatt Új-Sion nevü országukat itt alapították, de az 1534-35-iki ostrom folytán kénytelenek voltak magukat megadni. A város az ostrom alatt sokat szenvedett, de nemsokára megint fölvirágzott. A hatalmas céhek újból fölkeltek püspökük ellen, mig végre 1661. Galeni Bernát püspök elfoglalta és a régi jogaitól meg szabadalmaitól megfosztotta. - M. püspökség (9900 km2 területtel) a XII. sz.-ban lett birodalmi hercegséggé. 1719 óta a kölni érsekek voltak egyszersmind a M.-i püspökök. 1803. szekularizálták. V. ö. Erhard, Gesch. M.-s =1837); Brückmann, Altes u. Neues aus de Münsterland (1865); Geisberg, Merkwürdigkeiten d. Stadt M. (1889).

M. im Elsass, város Felső-Elzász Colmar nevü járásában, a Münsterhalban, vasút mellett, (1890) 5664 lak., nagy fonó- és szövőgyárakkal. V. ö. Calmet, Hist. de l"abbaye de M. (1882). - 4. M. (Moutier, Moutier-Grandvel), az ugyanily nevü járás (283 km2 ter., 14 132 lak.) székhelye Bern svájci kantonban, 10 km.-nyire Delémonttól, a Birs balpartján, vasút mellett, (1888) 2346 lak., üveghutával, óra- és selyemiparral; nagy kastéllyal. - 5. M. am Stein, falu és fürdő Koblenz porosz kerületben, 3,5 km.-nyire Kreuznachtól, az Alsenz és Nahe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 700 lak., jód-, bróm- és sótartalmu ásványvizforrással, fürdőkkel (1894, 2800 fürdővendég). V. ö. Welsch, Das Sol- u. Thermalbad M. (1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is