Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Murány vára... ----

Magyar Magyar Német Német
Murány vára... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Murány vára

keletkezése mondai homályában enyészik el, fénykora egy szerelmi hősköltemény, vége - a pusztulás. A vár építéét a hagyományok Gömör kis királyainak, a Bebebeknek, mások az Ilsva nemzetségnek, mások meg Giskrának tulajdonítják. Mindezek csak feltevések, mert a várral már 1271. találkozunk, mikor azt V. István király Gunig comesnek adományozza. Ez azt mutatja, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után már állott. Legrégibb birtokosaiul a XIII. sz.-ban Gömör vmegyében már virágzott Ilsvaiakat ismerjük. Tőlük kerülhetett több gömöri uradalommal a Bebekek kezére, akik ott 1401. kaptak adományokat. Erzsébet királyné idegenből behivott hivének, Giskrának adta s a csehek többi váraival egyenlő csapása volt messze vidéknek, amig a nagy királynak, Mátyásnak vezére, Szapolyai István azt el nem foglalta. A vár uradalmával együtt 1500 körül már a Tornallyaiak kezén van. 1549. királyi birtokká lett. Az örökös pénzzavarban szenvedő kincstár igyekezett rajta tuladni. 1600. Rákóczi Zsigmondnak kinálta 40 000 frtért, majd Rotthal János Jakab bárónak 100 ezer frton zálogosította el. Az 1608. k. e. XXIII. t.-c. elrendelte, hogy a hatalmas murányi uradalom a még nem honosított Rotthaltól visszaváltassék. Széchy Tamás 1609. Rotthalnak lefizetvén a zálogösszeget, M.-ra és uradalmára királyi donációt kapott. Ettől kezdődik itt a Széchyek uralma és M.-nak fénykora. Széchy Tamásról fiára, Györgyre szállott; neje, Homonnay Mária 1613, megvevén azt apósától, Széchy Tamástól, György úr innen dacolt előbb II. Ferdinánd királlyal, majd előbbi urával, Bethlen Gáborral. Széchy György és neje M.-t a protestáns szellem és műveltség egyik középpontjává tették. Széchy Györgynek 1625. váratlanul bekövetkezett halála után özvegye mint hű királypárti háborítatlan birtokában maradt a várnak, lefizetvén a kamara által újabban pótlásul követelt 22 ezer tallért, a vár és uradalma 1626 ápr. 14. tulajdonul reá iratott, de hitlevelet kellett adnia, mely szerint: «Murányi várat idegen fejedelmeknek kezébe nem ejtem, névszerint pedig az erdélyi fejedelemnek, sem pedig erdélyi fejedelemhez tartozó embernek (át nem adom), sőt még testamentumomban is... Erdélyhez tartozandó embernek nem hagyom, sem adom». Ő hiven meg is tartotta fogadását, de leánya Mária anyja halála után I. Rákóczi György pártjára állott. Az ekkor történt események szolgáltatták a tárgyat Gyöngyössy István «Mársal társalkodó murányi Venus»-ához s Tompa meg Petőfi «Széchy Mária» címü remek költeményeikhez. A királyi hadvezér, Wesselényi Ferenc a várral együtt a szép úrnő szivét is megnyerte s a vár királyi megerősítéssel kezükön marad (1645). A gyászos emlékü Wesselényi-féle összeesküvésnek középpontja volt M. Wesselényi halála után az összeesküvés felfedeztetvén, Lotaiai Károly herceg M.-ot ostrom alá vette és Széchy Mária hősies védelme dacára elfoglalta azt 1672. Az itt talált iratok döntő befolyással voltak hazánk további sorsára. Thököly Imre felkelése idejében kurucok, labancok felváltva birták. 1702. tűzvész rongálta meg a várat. 1706. már II. Rákóczi Ferenc kedvelt hivének, Bercsényi Miklósnak birtokában találjuk, aki egy ideig itt őriztette a magyar szent koronát. A szatmári békekötés után M. jelentősége is elveszett. 1720. III. Károly király Koháry István grófnak adományozta az uradalommal együtt s ezzel a vár átadatott a lassu enyészetnek. Ma az egykor hozzá tartozott uradalmak a Koburg-Koháry hercegek birtokában a munka diadalát hirdetik a hajdani erőszak fölött. A murányi várrom mellett Koburg herceg a negyvenes években turistaházat építtetett, melyet Petőfi is meglátogatott felsőmagyarországi útjában s akkor a ház kapujába késsel véste be: Petőfi Sándor 1846 julius 14-ikén. Alatta Tompa Mihály későbbi kézirása látszik. A murányi uradalmi felügyelőség üvegfedél alá foglaltatta az érdekes feliratokat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is