v. mustárfű (növ.), repce Diószegiéknél, Sinapis L.),
többnyire egynyáréltü, sárga és keresztes virágu fű, 11 fajjal (hazánkban 4)
Európában. A káposztával közelről rokon, főleg azért különbözik tőle, mert a M.
termésének 3 vagy 5 ere van. Termése keskeny, szálas vagy hosszas, kardforma,
lapított v. lapos négyszögletü csőrrel és gömbölyded magvakkal. A S. alba L.
(fehér, sárga, kerti vagy angol M.) egynyári, 3-6 dm. magas, sertés kóró. Magva
1-5, gömbölyded, sárgás, gödrösen pontozott. Német- és Angolországban,
Hollandiában bőven termesztik. Sajtolás után kövér olajától megtisztítják,
azután szétmorzsolva ecettel v. besűrített musttal (ezért a neve mustár)
keverik. Ezenkivül helyi szokás szerint lisztet, kurkumát, mindenféle fűszert,
sőt még hagymát, foghagymát, sót tesznek bele. Ez az étel-M. A S. arvensis L.,
mustárrepcsén, mezei fű; a S. dissecta Lag. pedig len közt vagy vasút mentén
(Nagyvárad, Vésztő) honosodott meg. A fekete v. zöld M. (Sinapis nigra L.)
botanikailag a M.-tól eltérőbb, a Brassica-génuszhoz is csatolják (Br. nigra
Koch), sőt külön génusznak is tekintik (kélmustár, repcsén, Melanosinapis
Schimp. et Sp.). Egynyáréltü 1/1-11/2 m. magas ágas fű. Magvából 18-24% enyhe,
enni vagy égetni való kövér olaj sajtolható, de M.-flastrom, lábfürdető éteres
M.-olaj, valamint étel-M. is lesz. A M.-flastromot M.-porból vagy szétdörzsölt
magból készítik, kevés fehér M.-t is szokás közé tenni. Rozsliszttel és ecettel
keverik vagy vizzel híg péppé alakítják s nagyon hathatós hólyaghúzó lesz a
bőrre kötve. Helyette még az erősebb M.-szeszt is használják. A fekete M.-t
leginkább Elzász, Hollandia, Angol-, Cseh-, Francia-, Olasz- és Görögország és
Kalifornia termesztik. A S.juncea L. Oroszország pusztáin terem; Sarepta
környékén Indiában. Afrika középső részében, valamint más meleg vidéken is
termesztik. Magva a fekete M.-é-hoz hasonlít még kémiai tekintetben is.
Oroszországban jóízü ételolajat és M.-port készítenek belőle; az európai piacra
tömérdeket szállítanak s a lisztje (sareptai v. orosz M.) étel-M.-nak és
orvosilag használatos. A M.-t már a római és görög orvosok használták
orvosságnak. Fűszercélra félporcellán edényben jut a kereskedésbe. A
Görögországból szállított M. az Eruca Sativa terméke. Az orosz M.-liszt
finomabb és erősebben hat. Török M., 1. Mustárkápri. - A M. jó erőben levő
homokos vagy meszes talajon díszlik legjobban s ugy mivelik, mint a tavaszi
repcét. A zöld növény takarmánynak is alkalmas.
Forrás: Pallas Nagylexikon