Mustmérő

(gleukometer). A must cukortartalmának meghatározására használt sürüségmérő. Ismeretes a Babó-féle M. (1. o.) vagy klosterneuburgi; a Pillitz-féle. Ezek mindketten abból indulnak ki, hoy a rendes must cukron kivül nagy átlagban 4,3% idegen anyagot tartalmaz, e M.-k tehát a Balling-féle saccharometertől annyiban különböznek, hogy ebből 4,3% levonatott s igy, ahol a Balling cukormérője 14,3%-ot mutat, az említett M.-k 10%-ot mutatnak. A M. szárán a cukortartalmat (10-36%) leolvashatjuk, azonkivül egy hőmérő van benne, mert ezen eszköz csak 17,5° C. (=14° R.-nál) mutat pontosan. Az Oechsle-féle M.-t különösen Dél-Németországban használják, ez a mustnak fajsúlyát mutatja, vagyis azt, hogy a must mennyivel nehezebb hasonló térfogatu és hőmérsékü desztillált viznél; hogy tehát a must cukortartalmát megtudjuk, még egy átszámítási áblázatra is van szükségünk; ez okból nem ajánlható; ez a hibája a Wagner-féle M.-nek is, mely tulajdonképen Beaumé-féle fokokat mutat. A M. csak akkor mutat helyesen, ha a must tiszta, a kellő hőmérsékkel bir és egészen friss; ha a must erjedni kezdett, a M.-vel nem szabad vizsgálni többé. L. még Areometer.

Forrás: Pallas Nagylexikon