Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Műszaki fel... ----

Magyar Magyar Német Német
Műszaki fel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Műszaki felsőoktatás

Felsőfokú (főisk.-i, egy.-i) műszaki végzettséget biztosító szakképzés. A műszaki felsőoktatásnak néhány európai országban, köztük Mo.-on is, több mint 200 éves múltja van. Napjainkban, a különféle országokban folyó műszaki felsőokt.-ban nagyok az eltérések a tanulmányok idejét, a megszerezhető fokozatokat és a különféle képzési szinteket illetően. A képzési idő általában 3?6 év. A nyugat-európai mérnökképzésben ebben vagy két szemeszteres gyakorlati képzés is helyet kap. A megszerezhető alapfokozatok főisk.-i szinten: Ing (FH), BEng, BSc, egy.-i szinten: Dipl. Ing., MEng, MSc. Az egy.-i végzettség megszerzése után további két-három éves kutatási, továbbképzési és gyakorló oktatói munkával az arra akkreditált egy.-eken tud. doktori fokozat (PhD) szerezhető. Az alapértelmezés szerint a műszaki felsőoktatás körébe tartozónak vesszük az agrár felsőokt.-i intézményekben folyó műszaki képzést is (mezőgazdasági-, élelmiszeripari-, gépészmérnöki stb.). Ezt is figyelembe véve az országban jelenleg 7 egy. 13 egy.-i és 6 főisk.-i karán, továbbá a katonai műszaki főisk.-kkal együtt 8 főisk.-n, összesen 11 városban folyik felsőfokú műszaki képzés. Az egy.-ek nappali tagozaton 5 éves okl. mérnökképzést, míg a főisk.-k, az egy.-ek főisk.-i karai és egyes egy.-i karok 3 éves mérnökképzést folytatnak. Jelentős a l. jellegű 3?4 éves kiegészítő képzés, amelynek keretében mérnököket képeznek okl. mérnökké. Az alapképzésen (graduális képzés) túl minden intézmény részt vesz a specializáló szakmérnökképzésben (posztgraduális képzés) és a gazdaság aktuális igényei szerint változó tanfolyami továbbképzésben. Az egy.-eken az 1991/92. tanévtől kezdődően ált.-sá vált a 3 éves (nappali tagozatú) doktoranduszképzés (PhD). Az intézmények többségében esti és levelező tagozatú alapképzést is szerveznek. A műszaki felsőokt.-ban tanuló hallgatók száma az 1994/95. tanévben 34 736 fő volt. A műszaki felsőoktatás hallgatóinak aránya az egész m. felsőokt.-ban részt vevő hallgatóhoz viszonyítva 22%. A műszaki felsőoktatás képzési rendszere a nemzetgazdaság igényei és a technikai fejlődés által determinálva állandó mozgásban van. Különösen érezhetővé vált ez az 1980-as évek végén. A megmerevedett, a mennyiségi szemléletet tükröző képzési struktúrákat rugalmasabb, a nemzetközi tendenciákat, követelményeket és a megváltozott hazai társ.-i-gazdasági viszonyokat leképező folyamatok váltották fel. A kis- és középvállalati igényeket kielégítő, a szolgáltatási szférában is dolgozni képes, a szűken vett műszaki-term.-tud.-os ismereteken túl gazdálkodási, vállalkozási képességekkel is rendelkező mérnökök kiképzése a cél. A műszaki felsőoktatásban résztvevőket fel kell készíteni a folyamatos tovább- és átképzés igényére, a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésére. 1987-ben indultak meg a műszaki felsőokt. tartalmi fejlesztésére irányuló munkálatok, melyek az 1990-es társ.-i-gazdasági rendszerváltással felgyorsultak. E munkálatok a fejlett országok felhasználható eredményeinek bevezetésére irányultak. Az alapkoncepció átfogóbb alapképzés megvalósítása, a szakok számának (1987-ben közel 100 műszaki szak) radikális csökkentése, a tartalmi fejlesztések közös alapelveinek rögzítése volt. Ezen alapelvek érvényesülése mellett, tekintettel az 1993. szept. 1-jén hatályba lépett felsőoktatási törvényre, kialakult a műszaki felsőoktatás képesítési követelményrendszere. Eszerint a műszaki felsőoktatás alapszakjai 1995-ben a következők:

13 szak egy.-i, főisk.-i szinten (építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, vegyészmérnöki, biomérnöki, környezetmérnöki, villamosmérnöki, műszaki informatikai, anyagmérnöki, kohómérnöki, műszaki menedzser, továbbá tanári kiegészítő szak);

6 szak csak egy.-i szinten (földmérő és térinformatikai, mérnök-fizikus, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítés-technikai, műszaki földtudományi); 6 szak csak főisk.-i szinten (földmérő és földrendezői, településmérnöki, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, energetikai, könnyűipari), továbbá egy kiegészítő diplomát adó szak, a szakoktatói.

A felsorolt szakokon szerzett képesítés a mérnöki tevékenység alábbi fő területeit fogja át: műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés, szaktanácsadás, szakértés, műszaki ellenőrzés, hatósági műszaki tevékenység, műszaki irányítás (megvalósítás, működtetés, fenntartás), minőségbiztosítás, műszaki szaktárgyak oktatása, komplex műszaki-gazdasági (menedzseri) munka. A felsőfokú műszaki szakemberek képzése az adott intézmény és tanárai alkotó, tud. és kutatómunkájára épül, de széleskörűen támaszkodik az iparban működő szakemberek tapasztalataira is. A képzés tartalmilag négy fő területre irányul a különböző szakok speciális igénye szerint meghatározott arányokban:

1. Term.-tud.-os alapismeretek (20?30%), a szakokon belüli többirányú tevékenység konvertibilitásának biztosítására,

2. Gazdasági és humán ismeretek (10?15%), az ált. értelmiségi, gazdasági, jogi és menedzsment feladatok ellátására,

3. Szakmai törzsanyag (25?40%), a vonatkozó szakterületen belül széles körű konvertibilitás biztosítására,

4. Differenciált szakmai ismeretek (25?33%), amely a szakhoz tartozó különböző speciális területek (szakirányok) művelésével kapcsolatos felkészítést adja, elősegíti a mérnöki készségek kifejlődését. A mérnökképzés valamennyi szintjén meghatározó a gazdasági életben való részvétel. Ezt a hallgatók egyéni szakmai gyakorlatai segítik. A műszaki felsőoktatásban az alapképzésre épülően lehetőség nyílik az egyes szakirányokban mélyebb ismeretek szerzésére. Ezt biztosítják a műszaki felsőoktatásban ált.-sá vált moduláris ttv.-ek, amelyben a felső évf.-okon egyre növekvő arányban vannak szabadon választható (fakultatív), vagy meghatározott tárgyak közül kötelezően választható (alternatív) tárgyak. A műszaki felsőoktatás hatékony működését csak korszerű, folyamatosan megújuló technikai infrastruktúrával tudja biztosítani. Az 1990-es éveket az igen erős számítástechnikai fejlesztés jellemzi.

Palásti Kovács Béla

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is