Műszaki pedagógusképzés

A szakmai pedagógusképzés azon ága, amely műszaki, elméleti oktatókra (tanárok) vagy gyakorlati képzésre (szakoktatók) készít fel. Mo.-on a műszaki pedagógusképzés intézményes kereteit először Eötvös József biztosította: 1870-ben tanárképző int.-et hozott létre a József Műegy.-en, amelyet Trefort Ágoston egyesített a párhuzamosan al. pesti tud.-egy.-i bölcsészkari tanárképző int.-tel. Ig.-jává Stoczek Józsefet nevezte ki. A műegy. átszervezése után a műszaki pedagógusképzést 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Neveléstud.-i Tanszéke (Imre Sándor vezetésével) szervezte újjá. 1948-ban megszüntették a képzést. 1950-ben hozták létre az Ipari Szaktanárképző Int.-et Bp.-en, ahol tíz hónapos gyors képzés indult, majd a színvonal emelése érdekében az intézményt 1951-ben Műszaki Tanárképző Főisk.-vá alakították 3 éves képzéssel. Ezt a képzési típust 1955-ben szüntették meg. A BME-n 1961-ben ismét létrehozták a Ped.-i Tanszéket tanárképzés céljára, amely azóta is (csupán kisebb átszervezésekkel módosítva) működik, és a hazai műszaki pedagógusképzésben közp.-i szerepet tölt be. 1972-től ? a középfokú szakokt. átszervezése és a szakközépisk.-k nagyarányú elterjedésének következményeképpen ? műszaki tanárképzést szerveztek néhány műszaki főisk.-n is. A műszaki pedagógusképzés intézményei (1995): Budapesti Műszaki Egyetem, Bánki Donát Műszaki Főiskola (Bp.), Kandó Kálmán Műszaki Főiskola (Bp.), Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar, Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara, Széchenyi István Főiskola (Győr). A műszaki pedagógusképzésnek három modellje alakult ki. A párhuzamos (konkurens) képzési modellben (tanárképzés) a képzés egész ideje alatt, vagy annak hosszabb időszakában a műszaki és ped.-i képzés párhuzamosan halad. E modell előnye, hogy nagyobb lehetőséget biztosít a fokozatos ped.-i tapasztalatszerzésre, a ped.-pálya iránti motiváció elmélyülésére és a ped.-i képzési tartalom szakszerű szervezésére. A párhuzamos nappali tagozatú műszaki pedagógusképzés karakteres változatait a holland, a francia és a m. rendszerek mutatják. A követő (konszekutív) képzési modellben a (tanárképzés) a ped.-i képzési szakasz a műszaki képzési szakasz befejeződése után kezdődik. Ezt a modellt számos országban alkalmazzák a képzés gazdaságossága miatt, ill. későbbi pályamódosítások elősegítésére. Tipikus megvalósítása az angol és a m. egy.-i szintű műszaki pedagógusképzésben figyelhető meg. A harmadik (a követő modell változatának tekinthető) az in-service (munkában megvalósuló képzés) a ped.-i képzést szintén befejezett műszaki képzésre építi. Sajátossága, hogy a hallgatók gyakorló ped.-ok, képzésükben az őket alkalmazó középfokú szakmai isk.-k aktív szerepet vállalnak. Ilyen képzésre mutat példát Ausztria és Olaszo., ahol a műszaki pedagógusképzésnek kizárólag ez a formája létezik. A műszaki pedagógusképzés szintekre tagozódik. Amennyiben a ped.-i képzettség valamilyen szintű mérnökképzéshez kapcsolódik, a műszaki ped. műszaki képzettsége mérnöki (korábban üzemmérnöki) vagy okl. mérnöki szintű. Ennek megfelelően mérnöktanárnak (korábban műszaki tanár), ill. okl. mérnöktanárnak nevezik. ? A műszaki szakoktató k alapképzettsége technikus v. érettségizett szakmunkás, amelyhez a szakoktatóképzésben kiegészítő műszaki és főisk.-i szintű ped.-i képzés járul. ? A műszaki pedagógusképzés műszaki tartalmában nem különíthetők el részleges képzési célként egy vagy két műszaki tantárgy tudáselemei, mivel az egyes tantárgyak tartalma érthetetlenné válik más tantárgyak tartalmának feldolgozása nélkül. A közismereti szakos pedagógusképzés i formákban ált., hogy a tanárjelöltek két, esetleg három tantárgy tanítására képzésben az a tevékenységkör határozza meg, amelyet a képzési cél körvonalaz. Mo.-on a teljes képzés mintegy 3/4 része sorolható a műszaki modulba, lehetővé téve a mérnökképzés tartalmával való teljes egyezést. A műszaki pedagógusképzés pedagógiai elméleti tartalma tantárgyi alapon vagy a tanári kompetenciák alapján szerveződik. E két eltérő kurrikulum-típust jeleníti meg a tantárgyi rendszerű képzés oldalán Mo., a tanári kompetenciákra összpontosító képzés oldalán az angol in-service képzés. Hollandia képzése szigorúan tantárgyi rendszerű, de nagy figyelmet fordít a tanári kompetenciák fejlesztésére is. Ugyanez jellemzi a rövidebb időtartamú osztrák műszaki pedagógusképzést. A kétféle rendszert ötvözi Németo., ahol a képzési tartalom ped.-i tevékenység és ismeretkörök találkozásából épül fel. A nev.-i és tanítási gyakorlatok lényegében hasonló tartalmi feladatokra irányulnak a különböző országokban (isk.-i nevelő munka, szervezési feladatok, tanítás, a különböző ped. szerepek gyakoroltatása stb.). Speciális területként elkülönülő tartalom a felnőttokt.-ra való felkészítés Angliában és Norvégiában, minthogy ott a középfokú szakképzés nagyrészt áttolódik a felnőttképzésre. A gazdasági változások miatt szükséges átképzési hálózatok szintén a felnőttokt.-ra való felkészítést igénylik. A hátrányos szociális helyzetű tanulók képzése a műszaki pedagógusképzés tartalmában is tükröződik (pl. Franciao.-ban és Norvégiában). A műszaki ped.-ok várhatóan nagyobb gyakorisággal kerülnek szembe ezzel a problémakörrel, mint a felsőfokú tanulmányokra előkészítő gimn.-i tanárok. Speciális területet jelent a fogyatékos gyermekek szakképzésére való felkészítés is. Európában azonban ez a kérdés a képzési tartalomban többnyire csak egy témakörként jelenik meg.

Tóth Béláné Köröspataki Kiss Ágnes

Szerkesztette: Lapoda Multimédia