Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
művelés cultivation...
művelésfejl... expansion
művelési cultural
művelésre a... to reclaim

Magyar Magyar Német Német
művelés Bau (r)
művelés Pflege (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Művelés

művelődés (kultura), általában mindazon tevékenység, mely bármely tárgyat megnemesít, vagy valamely célra alkalmassá tesz; szorosabb értelemben a M. ezen tevékenységnek eredménye. Tehát épp oly joggal beszélhetünk egy szántóföldnek M.-éről, mint a tudományok és művészetek, vagy az embernek mint egyénnek és a nemzeteknek művelődési menetéről (civilizáció).

A M.-történet feladata ebből kifolyólag, hogy azokat az általános törvényeket kutassa, és megvilágítsa, melyek szerint az emberiség, őskorától fogva, a különböző fizikai föltételek alatt tudatosan fejlődött, bizonyos eszmék hatása alatt fokozatosan emelkedett vagy sülyedt. E vizsgálódásai közben rajzolnia kell az emberi szellem és tevékenység minden munkálódását; kimutatnia az okokat, melyektől a M. egyes korainak fejlődése vagy átalakulása függ; összehasonlítania a különböző típusokat, keresnie mindenütt az állandó és az esetleges jellemvonásokat stb. Ezért a M.-történet, bár nem hagyja figyelmen kívül az egyes nemzetek politikai történetét, amelynek vezető eszméiben mindig a nemzet műveltsége tükröződik, mégis inkább az emberi tudás fejlődését vizsgálja, s az egyes nemzetek vagy korszakok eszményeinek gazdagságából v. fönségéből von következtetést a kulturális viszonyokra; e mellett nem hanyagolja el azt a kölcsönös hatást sem, melyet az egyes nemzetek kulturája egymásra tesz s egyúttal a különböző nemzetek hajlamait, tehetségeit s ezek küzdelmét a boldogságra törekvésben, csoportosítva és a történeti felfogáshoz idomítva állítja előtérbe. Az ily értelemben vett M.-történet szükségét és fontosságot először Burkchardt Jakab (l. o.) és Freytag Gusztáv (l. o. művei mutatták ki; nyomukban haladtak Strauss Dávid, Sainte-Beuve és Riel; később mások az irodalmat (Herder), a művészetet (Winckelmann), a geográfiát (Humboldt) a közgazdaságot (List), a jogtudományt (Savigny) stb. szintén megkisérlették M.- történeti szempontból tárgyalni.

Miután Voltaire (Essai sur l"histoire générale et sur les moeurs et l"esprit des nations, Genf 1756) példáját adta, miként lehet megirni az egész emberi nem M.-történetőt, nyomában egész irodalom keletkezett, mely szorosabban véve inkább a történelem bölcsészetének körébe tartozik (Herder, Görre, Schlegel, Hegel, Lotza, Hermann stb.). Ha a szigoruan értelmezett M.- történet a műveltség összes tényezőire s a világtörténelemben szerepelt valamennyi népre kiterjeszkedik, általános M.-történet a neve; ha ellenben a műveltségnek csak egyik v. másik tényezőjével, v. csak egyes nemzet M.-ével foglalkozik, részleges M.-történetnek nevezzük. A modern irodalomban kiváló műveket irtak: francia nyelven Guizot, Roux-Ferrand és Laurent; angolul Bückle és Lecky; németül Hellwald, Otto Henne am Rhyn stb.; magyarul Bihari, Kerékgyártó Á., György A. stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is