Művelődés

A társ. kulturális életének egyik alapvető és legtágabb folyamata. Az egész életen át tartó permanens személyiségfejlődést (tanulást) jelenti, az ehhez kapcsolódó, kialakulását elősegítő környezeti, társ.-i feltételrendszerrel együtt. Ennek megfelelően a művelődés a kulturális javaknak, értékeknek, termékeknek különböző célú, az emberek aktív tevékenységéhez (spontán módon, járulékosan vagy céltudatosan) kapcsolódó elsajátítása. A művelődés következtében a személyiség formálódik, bizonyos (optimális) körülmények között gazdagodik, fejlődik. A művelődésnek három fő típusát lehet elkülöníteni egymástól:

1. a spontán formálódást,

2. a regeneratív szórakoztató művelődést és

3. a céltudatos művelő-nevelő folyamatokat.

A művelődés fő típusai bizonyos vonatkozásban tört.-ileg is egymás után kialakuló, más-más önálló szakaszát jelentik a űvelődésnek. (Ágh. A. 1977). Másrészt ? mivel ugyanezek a folyamatok egy és ugyanazon személyben is lejátszódhatnak, sőt egyesülhetnek ? a személyiség műveltsége más-más rétegének is kell tekintenünk őket. Mivel a művelődés egyéni tevékenység, a személyiség következő típusú egyéni tevékenységfajtái egyesülnek benne:

1. a kulturális javak egyéni elsajátítása (recepciója),

2. interperszonális viszonyteremtés,

3. műv.-i javak hasznosítása, alkalmazása,

4. űvelődési javak értékelése, kiválogatása,

5. kultúraterjesztő, továbbadó alkotás,

6. a személyiségnek e folyamatok közben kifejlődött képességei, tehetsége, aktív közreműködésével megvalósuló művészeti, tud.-os, technikai, társas-közéleti kreatív, alkotótevékenysége.

Felnőttnevelés, felnőttnevelés rendszere, felnőttek művelődése, kultúra, permanens művelődés, permanens tanulás.

Durkó Mátyás

Szerkesztette: Lapoda Multimédia