Művész
(eszt.), a mű teremtője, egyéni alanya, melynek
pszichologiai alkotásától és személyes működésétől a mű sikere sok irányban
függ. A M. csak akkor mondható annak ha a fantázia elevenségét, a találékony
elme mozgalmasságát jó ízléssel és külsőleg alakító tehetséggel tudja
összeegyeztetni. Fantázia nélkül a mű rideg és unalmas lesz és még a valóságot
utánzó realista sem nélkülözheti a gyönyörködtető képzeleti alakzatokat. A
szerint milyen gazdag, milyen változatos, mily meleg vagy milyen fegyelmezett a
képzeleti erő, a szerint különböznek a művészi egyéniségek. A találékonyság
inkább elmebeli tehetség és néha a fantáziát pótolja. A találékonyság főleg a
vígjátékban és bohózatokban, valamint a vicces és humoros elbeszélésekben
játszik szerepet. A M. ideáljai: az igazság, szépség és erő; a nagy M.
egyszersmind lelkes vezetője, bölcs oktatója nemzetének, sőt az egész emberiségnek.
De sem maga a fantázia, sem az elmebeli tehetség, sem az ihlettség nem
elegendők a remekmű előteremtésére. Ehhez járul még a józan tanulmány és a
biztos technika. Ez utóbbi a M.-i eszközökkel és formákkal való biztos és
öntudatos bánást jelent. A technika az, mi a léleknek testet ad, a test pedig a
szépformáju szerves egész. A költőnek anyaga a nyelv, ezt kell mesterileg
birnia, ennek titkába belehatni. A jól megválasztott szó, a kerek dallamos
mondat csudákat művel. A költő kölcsönözhet a zenétől ritmust, dallamot,
metrumot és rímet, játszhatik a nyelv zenei elemeivel. ha a fölt tudja
elbájolni, előkészíti a szivet és fogékonyságra. A nyelv tudását össze kell
kötnie a költőnek a beszéd ismeretével, mint retorikusnak ismernie kell a
beszéd tagolását, a hallgatók pszichologiáját, az egyes szenvedélyek
felgerjesztését és csillapítását, az érvelést, mely a párbeszéd lelke, az
elbeszélést, végre a szóvirágokat és a fülbemászó szóbeli alakzatokat. Innen
átmehet a költői előadás formáihoz, melyeket dráma, eposz és lira cikkek alatt
elégségesen tárgyaltunk. Csak ha a technika ezer mesterségében épp oly biztos
és otthonos a M., mint erős a fantáziában, gyengéd az érzelmekben, merész és
átható a gondolkozásban, csak akkor teremtheti meg remekművét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|