művészet
Azon emberi alkotások összessége, amelyeknek értékstruktúrájában az esztétikai értékek
kizárólagos vagy uralkodó helyzetben vannak, ill. az ilyen alkotásokat létrehozó tevékenységformák
összessége. Két fő szférája közül az ún. autonóm művészetben uralkodó esztétikai érték a
realizmus, az ábrázolás igazsága. Az autonóm művészet a társadalmi tudatformák egyike, mely a
társadalmi valóságot, az ember világát céltudatos teremtő munkával létrehozott műalkotásokban
tükrözi. A köznapi valóságtükrözéssel szemben mindig lényegfeltáró, ám a tudományos
tükrözéssel szemben mindig megőrzi a közvetlen élmény érzéki jellegét, jelenségformáját. Az
egyedit és az általánost a különösség érzéki egynemű közegében egyesíti, s ezért az emberi
megismerés egyik sajátos, semmi mással hem pótolható formája. A többi társadalmi
tudatformával együtt a felépítmény része, s fejlődését végső soron a társadalom anyagi
alapja határozza meg, de vissza is hat az alapra, elősegítheti megszilárdulását, ill.
hozzájárulhat az elavult társadalmi viszonyok lerombolásához (alap és felépítmény). Éppen
ezért osztálytársadalmakban mindig osztályjellegű, s lényeges sajátossága az irányzatosság,
pártosság. Hatásának leglényegesebb mozzanata a katarzis. Az újabb kutatások az
autonóm művészet szférájától (gyakran az alkalmazott művészet terminusával jelölve)
megkülönböztetik a művészet másik szféráját, amelynek központi értékkritériuma a szépség (mint a
díszítőművészetben, iparművészetben, építőművészetben stb.). Széles körben elterjedt
szóhasználat művészetnek nevez továbbá olyan tevékenységformákat is, amelyeknek alkotásaiban
valójában nem esztétikai értékek uralkodnak; ilyen pl. a szórakoztató művészet, de szokás
szakácsművészetről stb. is beszélni. E szóhasználat teoretikus szempontból nem megfelelő.
Sajátos része viszont a művészetnek a műalkotásokat reprodukáló előadóművészet. A művészet legáltalánosabb
törvényszerűségeit az esztétika, ill. azon belül is a művészet-elmélet vizsgálja. Az egyes
művészeti ágak sajátos törvényszerűségeivel az ágazati esztétikák foglalkoznak, szorosan
összefonódva a művészettudományokkal és művészetelméletekkel. A művészet és a társadalom
viszonyát a művészetszociológia, a művészeti alkotás és befogadás lélektanát pedig a
művészetpszichológia kutatja.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|