Muzeum

(a gör. muzsa szóból), eredetileg muzsák temploma; aztán általában a muzsáknak, vagyis a tudománynak, művészeteknek szentelt hely. Az ókornak ez utóbbi értelemben vett legjelentékenyebb és legfontosabb M.-a Alexandriában volt, melynek alapítójául Ptolemaios Philadelphost nevezik meg. A királyi palota ama részében volt, melyben egyszersmind a könyvtár is el volt helyezve. Ott gyülekezett egy válogatott tudós társaság, melynek tagjait az állam tartotta el, hogy zavartalan élhessenek tudós kutatásaiknak. Tevékenységük kiválókép a filologiára vonatkozott, de a költészet épp ugy helyet talált itt, mint az orvostudomány és az ugynevezett exakt tudományok. A Ptolemaiosok idejében állt virágzása tetőpontján ez intézmény; de megmaradt a római uralom idejében is, néhány uralkodó-változás idejét kivéve. Claudius római császár egy másik M.-ot csatolt hozzá, elnevezve a saját nevéről. Az ókor egyéb hires M.-ai a pergamoni, antiochiai és konstantinápolyi.

A középkor vége óta M.-on ritka és érdekes tárgyak kiállítására szolgáló épületet értenek, melyekben természettudományi vagy művészeti tárgyakat őriznek; később műemlékek megőrzésére szolgáló épületet értettek rajta, mig az újabb időben művészeti és tudományos gyüjtemények elnevezésére szolgál. Vannak anatomiai, mezőgazdasági, ásványtani, növénytani, állattani, geologiai, etnologiai, fizikai, történeti, prehisztorikus stb. M.-ok, melyekben minden tudománynak történetét és rendszerét természeti tárgyak, preparatumok vagy műalkotások tüntetik föl. Vannak oly M.-ok is, melyek egyes mesterek műveit tartalmazzák, p. a Thorwaldsen-M. Kopenhágában, Rauch-M. Berlinben stb. Az első művészeti M.-ot Firenzében alapították. Előbb éremgyüjtemény volt, majd szobrokat csatoltak hozzá, mig a képeket külön termekben és nyilt udvarokon állították föl. A római M.-ok mintájára alakultak egyéb M.-ok is és köztük változatosság és egyetemesség tekintetében első a párisi Louvre, roppant gazdag és fontos a British Museum Londonban, a királyi M. Berlinben, a császári kir. M. Bécsben, a magyar nemzeti M. Budapesten, vidékiek közül a felső-magyarországi M. Kassán. Jelent a M. még zárt társaságot is, mely irodalmi célokra egyesült s mint könyvcím gyüjteményt, p. Petőfi-M. L. még Erdélyi Muzeum-egyesület, Horvát nemzeti muzeum.

Forrás: Pallas Nagylexikon