Múzsai nevelés

Az ókori görögöknél a ?múzsai művészetre? (músziké tekhné), azaz elsősorban az énekelt, zenével és tánccal kísért költészetre való nev., később ált. művészeti nev. A test nev.-re szolgáló gümnasztiké mellett a múzsai nevelés célja a lélek nev.-e. A görög nev.-nek eredetileg ez a két ága létezett. Ennek oka az, hogy a görögök szerint ?a zenészek is, akik hárfázni, a lyrát pengetni vagy auloszon játszani tanítanak, erre az erényre [ti. a józanságra] törekednek, mert azt mondják, hogy nevelők és az erkölcsök helyes formálói? (Strab. C 16; ford.: Ritoók Zs.). Hozzávetőlegesen a IV. sz.-ban vált szét a múzsai nevelés a szorosabb értelemben vett zenei és irodalmi nev.-re (grammatiké). ? A múzsai nevelés anyaga eredetileg tehát a különféle hangszereken (kithara, lyra, aulosz) való játék és az éneklés volt. Oktatója a kitharisztész. Később az alsófokú isk. tananyagává vált, a középszintű oktatásban pedig a zene matematikai alapjait és elméletét tanították.

Farkas Zoltán

Szerkesztette: Lapoda Multimédia