Myskovszky
Viktor, archeologus és műtörténész, született Bártfán
(Sáros) 1838 máj. 14., hová régi nemesi lengyel családból származó ősei a mult
század végén kiütött lengyel szabadságharc után költöztek, s ahol atyja Ferenc
szenátor és városi patricius volt. A középiskolát Bártfán, majd később
S.-A.-Újhelyen, Rozsnyón és Lőcsén végezte. Felsőbb tanulmányait a 60-as
években a budai műegyetemen kezdette meg, majd a bécsi politechnikumon
folytatta és végezte be (1866). Közben mindig foglalkozott archeológiával és
műtörténettel, mihez nagyban hozzájárultak szülővárosának remek műemlékei (dom
és városház), melyek nemes formáikkal mindannak létező példájául szolgáltak,
amit M. bécsben elméletileg tanult, a műtörténetben leirva hallott. Tanulmányai
végeztével a mérnöki-építészi szakpályára lépett, melyet azonban egészségére
való tekintettel később a tanári pályával cserélt fel. Tanári működését 1867.
kezdette meg a körmöcbányai állami főreáliskolánál, mint az ábrázoló mértan és
építészet tanára. Később a kassai állami főreáliskolához helyezték által, ahol
ez idő szerint is működik. Már a 60-as években a Pákh Albert által szerkesztett
Vasárnapi újságban számos illusztrált cikket közölt a hazai műemlékekről,
melyeket hasonló közlemények követtek az akkori képes lapokban (Hazánk és
Külföld, Ország Tükre, Magyarország és Nagyvilág). E közleményeivel ő volt az
első, ki műemlékeink iránt a puszta kiváncsiság határain tul terjedő figyelmet
ébresztett. Pontos mérnöki fölmérései nyomán számos téves hiedelmet oszlatott
el és mikor Rómer, Ipolyi és Henszlmann tudósainkkal való ismeretsége folytán
egyre jobban beleélte magát az archeologiában, egymást érték nagybecsü
közleményei az Archeologiai Értesítőben és az Archeologiai Közleményekben.
Legkiválóbb műve azonban, melyhez 12 éven által gyüjtötte az adatokat, Bártfa
középkori műemlékei, mely 1879. és 1880. jelent meg a tudományos akadémia
kiadásában. Ennek és más ilyen irányu műveinek jutalmául választotta őt
levelező tagjául a m. tud. akadémia. A párisi világkiállításon nagy feltünést
keltett: Monuments d"art du moyen-jelge et de la renaissance en Hongrie
(Magyarország középkori és renaissance-kori műemlékei) c., nagy rajzokkal
illusztrált műve, melyért díszokmánnyal és nagy ezüstéremmel tüntették ki, s
azonfelül a milanoi akadémia is tagjainak sorába iktatta. Kassán a
Felsőmagyarországi muzeumnak (l. o.) egyik alapvető munkása, mint a műemlékek
országos bizottságnak tagja pedig egész légióját mérte fel a műemlékeknek,
melyek addig csak szűkebb körben voltak ismeretesek. Felvételei nyujtottak
igazi fogalmat régi műemlékeink értékéről, ugy hogy a kassai dom és a bártfai
plébánia-templom restaurálása részben e felvételek következtében történt.
Jelenleg jegyzeteinek gazdag tárházát a Magyarországi várak, a Magyarországi
renaissance-stilü műemlékek és a Magyarországi régi fatemplomok c. munkáivá
csoportosítja. Tudományos és művészeti működésének teljes jegyzéke a m. tud.
akadémia 1895. évi Almanachjában olvasható.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|