Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Myskovszky... ----

Magyar Magyar Német Német
Myskovszky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Myskovszky

Viktor, archeologus és műtörténész, született Bártfán (Sáros) 1838 máj. 14., hová régi nemesi lengyel családból származó ősei a mult század végén kiütött lengyel szabadságharc után költöztek, s ahol atyja Ferenc szenátor és városi patricius volt. A középiskolát Bártfán, majd később S.-A.-Újhelyen, Rozsnyón és Lőcsén végezte. Felsőbb tanulmányait a 60-as években a budai műegyetemen kezdette meg, majd a bécsi politechnikumon folytatta és végezte be (1866). Közben mindig foglalkozott archeológiával és műtörténettel, mihez nagyban hozzájárultak szülővárosának remek műemlékei (dom és városház), melyek nemes formáikkal mindannak létező példájául szolgáltak, amit M. bécsben elméletileg tanult, a műtörténetben leirva hallott. Tanulmányai végeztével a mérnöki-építészi szakpályára lépett, melyet azonban egészségére való tekintettel később a tanári pályával cserélt fel. Tanári működését 1867. kezdette meg a körmöcbányai állami főreáliskolánál, mint az ábrázoló mértan és építészet tanára. Később a kassai állami főreáliskolához helyezték által, ahol ez idő szerint is működik. Már a 60-as években a Pákh Albert által szerkesztett Vasárnapi újságban számos illusztrált cikket közölt a hazai műemlékekről, melyeket hasonló közlemények követtek az akkori képes lapokban (Hazánk és Külföld, Ország Tükre, Magyarország és Nagyvilág). E közleményeivel ő volt az első, ki műemlékeink iránt a puszta kiváncsiság határain tul terjedő figyelmet ébresztett. Pontos mérnöki fölmérései nyomán számos téves hiedelmet oszlatott el és mikor Rómer, Ipolyi és Henszlmann tudósainkkal való ismeretsége folytán egyre jobban beleélte magát az archeologiában, egymást érték nagybecsü közleményei az Archeologiai Értesítőben és az Archeologiai Közleményekben. Legkiválóbb műve azonban, melyhez 12 éven által gyüjtötte az adatokat, Bártfa középkori műemlékei, mely 1879. és 1880. jelent meg a tudományos akadémia kiadásában. Ennek és más ilyen irányu műveinek jutalmául választotta őt levelező tagjául a m. tud. akadémia. A párisi világkiállításon nagy feltünést keltett: Monuments d"art du moyen-jelge et de la renaissance en Hongrie (Magyarország középkori és renaissance-kori műemlékei) c., nagy rajzokkal illusztrált műve, melyért díszokmánnyal és nagy ezüstéremmel tüntették ki, s azonfelül a milanoi akadémia is tagjainak sorába iktatta. Kassán a Felsőmagyarországi muzeumnak (l. o.) egyik alapvető munkása, mint a műemlékek országos bizottságnak tagja pedig egész légióját mérte fel a műemlékeknek, melyek addig csak szűkebb körben voltak ismeretesek. Felvételei nyujtottak igazi fogalmat régi műemlékeink értékéről, ugy hogy a kassai dom és a bártfai plébánia-templom restaurálása részben e felvételek következtében történt. Jelenleg jegyzeteinek gazdag tárházát a Magyarországi várak, a Magyarországi renaissance-stilü műemlékek és a Magyarországi régi fatemplomok c. munkáivá csoportosítja. Tudományos és művészeti működésének teljes jegyzéke a m. tud. akadémia 1895. évi Almanachjában olvasható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is