Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nádasdy-csa... ----

Magyar Magyar Német Német
Nádasdy-csa... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Nádasdy-család

Ősrégi, ma is élő, századokon át magas polgári és katonai méltóságokat viselő, főnemes nemzetség, mely előbb bárói, majd grófi címet kapott. Elterjedt vélemény volt Pray nyomán, hogy a N.-család a brit Edvard király fiaival még Szt. István idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott; e vélemény azonban igen gyenge érveken s téves következtetéseken alapul és sokkal valószínübb, hogy a család tiszta magyar eredetü; a hires nádor N. Tamás titkára, Szentgyörgyi Gábor is, urának életirásában határozottan ezt állítja s a N.-akat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi-családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatja. A származékrend szerint Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia pedig a N.-aké. Ez a másik fiu volt András, Róbert Károly király hivei voltak Trencséni Máté ellenében s e küzdelmekben vesztek el; II. András fia Tamás azonban életben maradván, nemzé a N.-akat. Volt a későbben bárókká s majd grófokká lett N.-aknak egy Nádasdi Darabos nevezetü ága is, megyei hivatalokat viselő, a dunántuli megyékben szélesen elterjedt, előkelő birtokos család, mely fiágon 1642. halt ki. A másik N.-ágból László már Hunyadi János kormányzósága alatt kitünt vitézsége által a zala-szent-adorjáni apátság védelmezésében a Stájerországból betörő kalandorok ellen. Mihály 1408. a székelyek főispánja volt és Zsigmond király által a sárkányrendbe vétetett fel, I. Ferenc pedig Mátyás király alatt a páncélos lovasezred kapitánya volt 1492., kinek neje Enyingi Török leány volt, fia pedig I. Tamás nádor (l. o.). N. Ferenc (II.), I. Tamás nádor fia Kanisay Orsolyától, a vasvármegyei főispánságot s kir. főlovászmesteri hivatalt is viselte. Meghalta sárváron 1604 junius 4-én, 49 éves korában. Ennek neje s özvegye volt az átkos emlékü Báthory Erzsébet (megh. 1614.), a csejtei vérfürdőkről s elrabolt szűzek kínzásáról hires női szörnyeteg. II. Ferenc leányai Zrinyi Miklós és Drugeth György nejei lettek, fia pedig I. Pál, ősei nyomán járva és szintén a hadi pályán szolgálva, Kanizsánál hősi hirre tett szert, 1604. Vas vármegye főispánja, 1622. a dunántuli részek főkapitánya és kir. főudvarmester lett; 1625. pedig grófi rangot szerzett családjának (v. ö. gothai Hist.-herald. Handbuch). Első neje Forgách Judit grófnő, második neje Révay Judit bárónő volt, s ettől maradt fia, a szerencsétlen III. N. Ferenc (l. o.). III. N. Ferenc nejétől, Esterházy Miklós nádor leányától, tizenegy gyermeket nemzett, kik jobbra fordult időkben részint már ismét magasb hivatalokat viseltek. Egyik fia, István már 1669. Vas vmegye főispánja volt s neje Thököly Máriától nemzé Pált, 1714. bodrogvármegyei főspánt; másik fia, László, a XVII. sz. elején győri nagyprépost, majd csanádi püspök; a harmadik, Tamás 1713. somogyi főispán, majd koronaőr s valóságos belső titkos tanácsos lett s a váthi uradalmat szerezte; egy másik fiu, Miklós, 1684. bácsi apát, 1689. pécsi nagyprépost és sebenicói címzetes püspök volt; végre a legnevezetesb szerepet játszotta III. Ferenc fiai közül a hadi pályára lépett IV. Ferenc, ki mint őrnagy a rajnai hadseregnél szolgált s vitézsége és fontos szolgálatai jutalmául 1714. lovas tábornokságra emelkedett. Ez alapította családja javára a felsőlendvai s lepsényi uradalmi hitbizományokat, és örökölte Tamás testvérének javait is. IV. Ferenc tábornok egyik fia, Boldizsár, belső titkos tanácsosi és kancellári méltóságra emelkedett; másik, V. Ferenc (szül. 1708., megh. 1783.), a katonai pályára lépvén, Mária Terézia korának egyik leghiresebb hadvezére volt, aki az örökösödései háboruban felejthetetlen érdemeket szerzett magának az ausztriai uralkodóház irányában. (Életrajzát és arcképét v. ö. Felső-Magyarországi Minerva, 1830 I. köt.; Fillértár 1835. évf.; Pressb. ztg. 1765. 23 és 1783. 44, 47.; Magyar Néplap, 1857. 27. sz., arcképpel; Vasárnapi Ujság 1857. 26. sz., arcképpel.) Nagyszerü szolgálatai érdemlett jutalmául a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, az altábornagyi s belső titkos tanácsosi rangot, fejérmegyei főispánságot és 1756-ban, a horvátországi báni méltóságot nyerte a háladatos királynétól, mely utóbbi hivatalát haláláig viselte. A kitünő hadvezér egyik fia, szintén Ferenc (szül. 1745., megh. 1802.), atyját a fejérvármegyei főispánságban követte és fiága unokáiban már kihalt; másik Tamás (szül. 1749., megh. 1800.) legkitünőbb ősei nyomán járva, ismét a katonai pályát választotta; a török háboruban tüntette ki magát, altábornagy s egy ezred tulajdonosa lett, későbben pedig polgári méltóságokat is viselt mint somogyvármegyei főispán s koronaőr; ennek szintén Tamás nevü fiában, ki ugyancsak katona és királyi kamarás volt, ága kihalt. IV. Ferencnek első szülött fia, Lipót Flórián (ki 1785 máj. 31. halt el), a felsőlendvai uradalom birtokosa tartotta fenn a családot, ki a polgári hivatali pályán ért el magas polcokat. 1730. helytartói tanácsos, 1737. belső titkos tanácsos, 1739. királyi kincstárnok, 1744. a tartományi bizottság elnöke, 1746. királyi főlovászmester, a Szt. István-rend nagykeresztese és Magyarország főkancellárja lett. 1751. kapta családja részére a komáromvármegyei örökös főispánságot, melyben utódai követték, és ugyan: Mihály (szül. 1746 szept. 19.), császári királyi kamarás, belső titkos tanácsos s királyi főajtónállómester, ki a pénzügyi válságokban vagyonában tetemes veszteségeket szenvedett. Nejétől, Colloredo grófleánytól, 14 gyermeke született, kik közül kiváltak: Paulai Ferenc (született Bécsben 1783 március 3.-án) a papi pályán, melyen fokonkint mint drégelypalánki lelkész s honti alesperes, 1816. esztergomi kanonok, szegzárdi apát és bácsi főesperes, a nagyszombati, majd a pesti középponti papnövelde igazgatója, a királyi tábla prelátusa, 1823. váci megyés püspök, valóságos belső titkos tanácsos; 1837. a hétszemélyes tábla birája és a Lipót-rend nagykeresztese, 1840. a Szt. István-rend középkeresztese, 1845. a kalocsai érseki székig emelkedett, s mint ilyen közel 300 000 forintra menő kegyes alapítványokat tett, s családja vagyoni állapotát is tetemesen javított. A vegyes házassági kérdésben Pest vármegyéhez intézett levele megjelent a Nemzeti Ujság. Hirnök s egyéb lapok 1841-iki számaiban. Megh. 1851 jul. 21. (V. ö. Gemeinnütz Bl. 1830, 20. sz., arcképpel.) Testvére, Xavér Ferenc (szül. 1778 ápr. 24.), császári királyi kamarás s valóságos belső titkos tanácsos, negyven évig hivataloskodott a magyar udvari kancelláriánál, s mint a zenészet szenvedélyes gyakorlója s pártolója volt ismeretes. Másik testvére, II. Mihály (I. Mihály fia), ki 1775 szept. 6. szül., megh. 1854 márc. 18., a hivatalok legmagasabb fokára jutott el, a Szt. István-rend vitéze, belső titkos tanácsos, a császári kamara elnöke, végre császári államtanácsos és pénzügyminiszter lett; ifjabb korában a francia háboru alatt a felkelő magyar nemesség vezérletében vett részt. (V. ö. Gemeinnütz. Bl. 1827, 20. sz., volt egy fia, Ferenc Szeráf, aki 1801 ápr. 1. szül; szintén magas hivatalokat viselt, 1841. erdélyi kincstári alelnök, 1842. belső titkos tanácsos, 1843-46-ig az erdélyi kincstár elnöke, 1846. Moson, utóbb 1848-ig Árva vmegye főispánja, a Bach-korszakban pedig, mint ennek egyik fő-fő hive és minden szolgálatra kész eszköze, a törvénykezési pályán működött; a forradalom elnyomása után 1851-ben a soproni kerületi császári kir. törvényszék elnöke, 1855 dec. 13. a legfelsőbb bécsi magyar urbéri törvényszék elnöke s 1857 máj. 21-től kezdve magyar mágnás létére a bécsi Reichsrath élethossziglani tagja, majd császári kir. igazságügyminiszter lett 1860-ig, midőn az elnyomott országra a felvirradás fénye kezdett derengeni. Az aranygyapja rendnek is vitéze volt. Egyébiránt mint birósági elnök, az alatta szolgált magyar birák tanusága szerint, részrehajlatlan, igazságszerető jellemet bizonyított s a magyar hazafiság szempontjától eltekintve, korrekt és pontos, szigoru hivatalnok volt. Gyermektelen lévén, ága kihalt. (V. ö. Magyar Sajtó 1857-iki 26-ik sz.) Atyjának, Mihály miniszternek fivéreII. Lipót, aki 1772. született s 1836. halt meg, tartotta fenn a fényes családot; 30 éven át mint a királyi helytartó tanács tagja hivataloskodott; cs. kir. kamarás, belső titkos tanácsos s Komárom vármegye örökös és valóságos főispánja volt. Nejétől, Pálffy Teréz gr. csillagkeresztes s palotahögytől származott magyar és hazafias nevelésben részesült derék fia, III. Lipót (szül. 1802 jul. 8.) cs. kir. kamarás, belső titkos tanácsos, a hétszemélyes tábla birája, ugyancsak Komárom v megye örökös s valóságos főispánja ugy 1848 előtt, mint 1860 óta haláláig. 1867-től fogva a főrendiház tagja. (V. ö. Országos Tükre 1862. 25. sz., arcképpel.) Nejével, a lelkes Forray Julia báróné csillagkeresztes és palotahölggyel együtt mint a hazai jótékony s művelődési intézetek, irodalom és művészet buzgó pártolója ismeretes, ki a magyar akadémia vagyonát 2100 frtnyi alapítvánnyal öregbítette s a magyar irókat, költőket és művészeket vendégszerető pesti palotájában szivesen látta. Fiai közül a nagy reményekre jogosító Tamás, ki 1837 szept. 30. született, virágzó ifju korában, a nemzet gyászától kisérve, 1856 dec.-ben Münchenben halt el, hol az egyetemen tanulmányait folytatta. Mentora külföldi útjában Gyulay Pál volt. A nagy fényü család ma már csak az 1842 jun. 28. szül. N. Ferenc gr.-ban, a főrendiház tagjában s ennek Zichy Ilona grófnőtől való Tamás fiában él; boldog családi életet folytatva jól gondozott, szépen művelt birtokain. Hazafiságának s elhalt Tamás bátyja emléke iránti testvéri kegyeletének szép bizonyságát adta 1857. a magyar akadémiánál idősb fivére N. Tamás gr. nevére tett 5250 frtos alapítványában, oly rendeltetéssel, hogy annak kamatait a legjobb elbeszélő magyar költemény szerzőjének megjutalmazására fordítassanak. Ehhez képest minden páratlan számu évre 100 aranyból álló jutalom hirdettetik elbeszélő költeményre, melynek tárgya lehet történeti, mondai vagy a jelen életből vett. Az ősi nagy család címere nádas vizből kiemelkedő, szétterjesztett szárnyu s fejét föltartó vadkacsa, mely a grófi koronás cimerpajzsból is még egyszer kiemelkedik. A családi címert l. Nagy Iván Geneal. Lexikonában (VIII. köt., 21. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Kálmán Tamás (2013/01/17):

A Nádasdy család másik két ága a Nádasdy-Darabos,és a Nádasdy-Leleszi. Ez a két család az 1600-as évek végére kihalt. Van még egy Nádasdy-család (Borsod m-ben) ennek azonban nem bizonyított a kapcsolata.(csak címer hasonlóság áll fenn) A címerüknek is több változata volt,de a leginkább használt az amit Nagy Iván könyvében megjelentetett. Valamennyi nagy családdal (házassági)kapcsolata volt.Az Eszterházyakkal,Báthoryakkal,Forgáchokkal,Pálffyakkal,Gyulayakkal. a család első írásbeli említése 1299-ben történik.


Lovászi László (2012/12/08):

Kíváncsi vagyok,hogy jelenleg van e még élő férfi tagja acsaládnak , mert jelentkezett egy súlyosan beteg ffi.akiről kőrnyezete úgy tudja,hogy Ő acsalád utolsó tagja.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is