Nadir

persa sah, szül. 1688. mint egy turkoman főnök fia, meggyilkoltatott 1747 jun. 20. Eleintén a khoraszani helytartó hadseregében szolgált, nemsokára azonban a személyéhez hű csapatnak élére állva, a törvényes trónkövetelőt, Tahmasp sahot ültette trónjára. Tahmasp erre N.-t bizta meg az összes államügyek vezetésével, csakhogy N. 1732. a saht trónjától megfosztotta s a fiatal III. Abbasz sah nevében maga kezdett uralkodni. Még ugyanabban az évben támadta meg a törököket, akiket 1733. Akderbend és 1735-ben Erivan mellett megvert. Gyámfiának, Abbasznak halála után 1736 márc. 20. az ország nagyjai sahnak elismerték és mint ilyen felvette a N. nevet. Nagyravágyástól ösztönözve, megkisértette a siita persákat a szunnita felekezet követésére birni, hogy hadi vállalataiban a persa népet duló felekezeti gyülölség meg ne akadályozza; ebbeli terve azonban meghiusult. Mindamellett több győztes hadjáratot viselt és az összes szomszéd tartományokat sorra leigázta; legfényesebb, de egyszersmind legvérengzőbb volt a nagymogul ellen folytatott hadjárata, kinek fővárosát, Delhit is elfoglalta, mely alkalomból 200 000 embert lemészároltatott. Tulságos szigorával és türelmetlen magaviseletével sokak gyülöletét vonta magára, mignem saját unokája, Ali Kuli khán által felbérelt gyilkos kéznek esett áldozatul. Fiát párthivei megmentették és Zimonyba vitték; ahol őt Mária Terézia királyné megkereszteltette s felneveltette. Később Zimony (Semlin) báró név alatt az oroszok szolgálatába állott s kitüntetéssel küzdött a hét éves háboruban; megh. Mödlingben, Bécs mellett. N. életét megirta Fraser (London 1742).

Forrás: Pallas Nagylexikon