Nádler Róbert

Tájfestő, szül. Pesten 1858. Középiskolai tanulmányai bevégzése után, az építészi pályára készülvén, előbb a müncheni, később a bécsi politechnikum növendékei közé iratta magát s ez utóbbi helyen a képzőművészeti akadémiát is látogatva, mint Hansen tanítványa fejezte be építészeti szaktanulmányait. Majd elhatározta magát, hogy, régi hajlamának engedve, átlép a festészeti pályára. Megismerkedett Schindler Emil kitünő bécsi tájképfestővel, s két évig mint magán tanítvány dolgozott oldala mellett. Ez idő alatt festette a Salzkammerguti fürészmalmot, melyen még a mester hatása nagyon érezhetős mely később a király birtokába került. Ezután részt vett a Budapest főváros által városi látképekre kitűzött pályázatban s támogatva az építészet terén szerzett ismeretek által, meg is nyerte az első díjat. Ekkép festette meg a főváros rendelésére az 1885. évi orsz. kiállítás korzóját, a Bombatért s a budai várkastély hátsó oldalát. Tanulmányutat többször tett Olaszországban, de volt ezenkivül Dél-Tirolban, Bajorországban, Franciaországban és Egyiptomban is, Velensében bizalmas érintkezésben élt a hires Pettenkofennel s ez időben készítette Két nővér c. képét, mely, épp ugy mint az Egyiptomban festett Beduin-szállás, a király tulajdona. N. éppen Münchenben dolgozott, midőn 1889. meghivást kapott a minta-rajziskola egyik megürült tanszékének elfoglalására. Azóta folyvást buzgó tagja az intézet tanári karának. Nevezetesebb művei közül az Érdekes olvasmány s két aquarell a nemzeti muzeumban látható, egy dalmátországi vizfestménye a belga állami muzeumba vándorolt, Két Nővér című életképe Budapesten a Ráth-fél díjat nyerte, egyik balatoni auarelljének az Esterházy-féle díjat adták, s egy kairói mecset bejáratát ábrázoló képét éremmel tüntették ki Londonban a Crystal Palace kiállításán. Tervrajzai után készülnek a millenniumra a főváros dísz-billikoma, s az ő felsége által a kolozsvári tudomány-egyetem rektorának és dékánjának adományozandó díszjelvények.

Forrás: Pallas Nagylexikon