Naftol
(naphtol). Az aromás vegyületek csoportjába tartozó
szénvegyület, mely ugy származik a naftalinból, mint a fenol a benzolból;
vagyis ha abban 1 hidrogénatomot hidroxilgyökkel pótolunk; képlete tehát C10H7.OH.
A hidroxilgyök helyzete szerint megkülönböztetünk a- és b-N.-t. Az a-N. az a-naftalinszulfonsavnak
káliumhidroxiddal való összeolvasztása útján készül. Fénylő tűalaku, a
karbolsavhoz hasonló szagu test, mely 95°-on megolvad és 278-280°-on forr.
Forró vizben is igen nehezen oldódik: de éter vagy borszesz könnyen oldja.
Vizes oldatából a ferriklorid ibolyaszinü pelyheket választ ki. Gyógyszernek
használják. A b-N. hasonló módon készül a b-naftalinszulfonsavból. Apró levélkéből áll; forró vizben
könnyen oldódik és oldata ferrikloridtól zöldes szinü lesz. Op. 122°, fp. 286°.
A N. magaviselete a kémiai átalakulásokban a fenoléhoz és ennek homologjaihoz
nagyon hasonló. Igy salétromsav behatására di- és trinitro-N.-ok képződnek,
melyek a fenol nitroszármazékainak felelnek meg. E nitroszármazékokból redukció
révén a megfelelő amido-N.-ok jönnek létre. Koncentrált kénsavval melegítve
naftolszulfonsavvá lesz stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|