Nagpur

(Nagpore), 1. egykori mahratt-állam Elő-Indiában, az É-i Dekanban, amely a mai Gondvana és Berar nagyobb részét foglalta magában és 1854 óta a Középtartományok egyik diviziója Nerbada, Dsabalpur, Csattiszgar, Madrasz, a Nizam országai és Berar közt 62 263 km² területtel, 2 758 056 lak. Az egész divizió átlag 300 m. magas síkság, amelyet a Vaina-Ganga öntöz; ez egyesül az Uardhával, fölveszi a Pranhita nevet és a Godaveribe szakad. Földje fekete föld (regar), amely különösen alkalmas a pamuttanyésztésre, fő termékei ezenkivül rizs, kukorica, buza, szezam, olajos növények, különböző gyümölcsök, dohány, fűszerek, betel stb. Bányásznak a Ny-i alacsony vulkáni hegyekben vasat, rezet és márványt. Lakói nagyobbára gondok, azonkivül baigák, korkuk stb. Disztriktusai: Balaghat, Bhandara, Csanda, N. és Uardha. - 2. N., az ugyanily nevü divizió székhelye az É. sz. 21° 9´ 30 1/2 s a K. h. 79° 7´ alatt, a Nag és vasút mellett, az erősséggel koszoruzott Szitabaldi-domb alján, (1891) 117 014, nagyobbára hindu lak., pamutszövéssel, selyemkelme-, turbán-, gyapjutakaró-, sátorvászon-, rézárukészítéssel. A rendetlenül épült város legszebb épületei az egykori mahratt királyok sírjai, a kormányzói palota; legszebb parkja a Maharads Bagh.

Forrás: Pallas Nagylexikon