(The United Kingdom of Great Britain and Ireland, l. a
mellékelt térképet), az Európa ÉNy-i részében elterülő szigetország, amely
magában foglalja Angliát, Walest és Skóciát, amelyet már az ókorban is
Britanniának neveztek, továbbá Irországot. Nagy-Britannián és Irországon kivül
1127 szomszédos szigetből áll. Az Angliához tartozó nagyobb szigetek: Anglesey,
Wight és a Scilly szigetek; a Skóciához tartozók: a Hebridák, Orkney, Shetland
szigetek, továbbá Arran és Bute; Irországhoz Achill. Man és a Normann szigetek
külön közigazgatás alá tartoznak Islands in the British Seas néven. Európa ezen
legnagyobb szigetcsoportja az É. sz. 49° 45´ (Scilly szigetek) és 60° 52´
(Schetland szigetek), továbbá a Ny. h. 10° 39´ és K. h. 1° 45´ között fekszik.
A fő szigetet Irországtól az Ir-tenger választja el; legnagyobb hossza a
Duncansbay-Headtől a Kent grófságban levő Ryeig 980 és a legnagyobb szélessége
Lands End és North Foreland közt 630 km., legkeskenyebb (391/2 km.) Dornoch
Firth és Loch Broom között. Területe az egyesület királyságnak 120, 979 angol
négyzet mérföld.
Fekvése és felülete
A szárazföldi félteke közepén, az európai kontinens nagy
folyóinak (Elbe, Weser, Rajna, Schelde, Szajna) torkolata közelében, korán
érintkezésbe jött Európával; igazi nagyságra azonban csak akkor tesz szert,
midőn az Amerikába vezető tengeri utat fölfedezik. Tengeri hatalmát
jelentékenyen előmozdította partjainak szakadozottsága, aminél fogva egyetlen
hely sincs rajta, amely a tengertől 120 km.-nél távolabb volna. N. északi
részét, Skóciát (l. o.) nagyobbára hegyek takarják és csak D-i része dombos. A
tőle D-re fekvő Anglia Ny-i része emelkedett, mig a K-i alacsony. Skócia
közelében, Anglia ÉNy-i részében emelkednek a Cumberlandi-hegyek, amelyeket
festői tavairól Anglia tó-vidékének is neveznek és egyik legvonzóbb részének
tartanak. Legmagasabb csúcsait, a tenger közelében emelkedő Scawfellt (985 m.)
és a Helvellynt (931 m.) az év nagy részében hóréteg födi, mig körülöttük buja
növényzet takarja a vidéket. A Cumberlandi-hegyektől D-re ismét egy öböl nyulik
be mélyen a szárazföldbe; ennek D-i partjain emelkednek Wales hegyei. Ezek
K-felé Chester városáig nyulnak; innen Ny-felé mindig magasabbak és
meredekebbek lesznek s a tengertől 15 km.-nyire elérik legnagyobb magasságukat
a Snowdon nevü hegytömegben, amelynek legmagasabb csúcsát (1094 m.)
Moel-y-Wyddfanak hivják. A völgyektől és hágóktól meg-megszakított hegyes vidék
délibb részein emelkedik a Cader Idris (888 m.) és a tömör Plynlimmon (756 m.),
amelyen a Wye és Severn erednek. Még beljebb és D-felé van a Radnor Forest és a
Beacons (870 m.), amely a Swansea és Cardiff ércben gazdag vidékéig ér. Wales
hegyes vidékéről Cornwallis hegyeire átmenetül a Lundy Island szolgál.
Cornwallis hegyei alacsonyabbak, mint Wales hegyes vidéke. A legmagasabb
hegycsoport, az Exetertől Ny-ra levő Dartmoor-csoport 621 m.-nyi magasságot ér
el; a többi 5 hegycsoportja Cornwallisnak meg alacsonyabb. A félsziget Ny-on a
Cap Lizard és Cap Lands End van szikláiban ér véget. Angliának ezen magaslatai
azok, amelyek még a hegyes vidék névre érdemesek. Hozzájuk magasságra nézve
legközelebb áll a Pennin-lánc, amely azonban nem hegylánc és csak egyes
csoportokból és dombokból áll, amelyek 3 ízben: a Cross Fellben (892 m.), a Bow
Fellben (887 m.) és a High Peakben (603 m.) érnek el nagyobb magasságot;
egyebütt azonban nemcsak vasutak, de sőt csatornák is átszelik. K.-felé e
hegycsoportok lépcsőkben ereszkednek le, amelyek közt az É-on levő York Moors a
legjelentékenyebbek; ezeknek kopár gerincei 450 m.-nyi magasságot érnek el. A
Humber töri át a K-i magaslatokat, amelyek folytonosan alacsonyodva és gyakran
át-áttörve, különböző nevek alatt (Lincoln-, Cotswold-magaslatok) lassankint
DNy-nak fordulnak és Bristol környékéig vonulnak. Ezekhez hasonló dombok még
tovább elnyulnak K-felé, itt-ott egészen az északi-tengerig; köztük a Chiltern
Hills a legérdekesebbek. Teljesen eltünnek a magaslatok a Wach-öblöt környékező
vidéken. A Themze és a La Manche közt a föld ismét emelkedettebb. Ezen
emelkedéseket Cornwallis hegyeitől a Watchet és Exeter közt fekvő teljesen róna
vidék választja el. Dorsetban érik el a legnagyobb magasságukat; itt Balck
Downnak hivják. New Forest dombjait a Solent-csatorna választja el Wight
szigetétől. A sok helyen síremlékekkel és kőoszlopokkal borított
Salisburyi-síkság vezet el a tengerpartról a Downs vidékéig, amelyet két
dombsor, az É-i és D-i Downs alkotnak. Anglia É-i határán végül a Cheviot Hills
húzódnak el. A Tees torkolatától Exeterig képzelt vonal választja el Anglia régibb
geológiai képződményeit az újabbaktól. Amazok közt a szilur- és devon-korszak
képződményei foglalnak el nagyobb területet, amelyek közé Walesben eruptiv
kőzetek vegyülnek és ezekben található a vidék gazdagságát tevő ércek. Nagy
jelentőségüek a szénképződmények, amelyek Anglia É-i részének belsejét alkotják
és egészen a Pennin-lánc D-i végéig és K-en a tengerig nyulnak; egyes
foszlányaik D-re egészen az Avonig, Carlisletől Ny-ra és DNy-ra, azután Wales
É-i és még inkább D-i részében találhatók.
Partok és vizek A tulajdonképeni Anglia partjainak hossza
3900 km. Az Északi-tenger mellett a Humber, Themze és Wash alkotnak széles
öbölalaku torkolatot. A D-i partokon a mélyedések nem oly nagyok, de a
hajózásra nézve igen fontosak; ilyenek vannak a Langston, Portsmouth,
Southampton, Weymouth, Exmouth, Darmouth, Plymouth, Falmouth mellett és ilyen a
Mount's Bay. A Ny-i part a legszakadozottabb; itt van a Barnstaplei-öböl, a
Bristol-csatorna, a Swansea-, Caermarthen-, Milford-öböl, a Szt.
György-csatornára nyiló, széles Cardigan-öböl, a Morecambe-öböl, és a Solway
Firth. A partokból kiálló fontosabb hegyfokok a Flamborough-Head, a Lowestoft
Ness, a Nort és South Foreland, Dungeness, Beachy Head, Lizard Head, Lands End,
S. David's Head és North Head. A folyók nagyobbára rövid folyásuak, de
torkolatuk többnyire öböllé szélesedik ki, amit a jó kikötők számát
jelentékenyen szaporítja. Az Északi-tengerbe ömlenek a Tyne, Wear, Tees, az
Ouse és Trent összefolyásából keletkező Humber, a Washt alkotó Welland, Nen és
Great-Ouse, továbbá a Yare, Waveney, Stour és Themze; a La Mancheba ömlik az
Ouse, Adur, Arun, Avon, Trent, Ace, Ex, Dart és Tamar; Ny-felé torkollnak a
Severn, a szintén a Bristol-csatornába szakadó Wye és Usk, továbbá a Towy, a
Teify, a Dee, Mersey, Ribble, Eden és Esk. Mindezen folyók közül nagyobb
területe csak a Humber, Wash, Themze és Severn folyóknak van. Anglia tavai
majdnem kizárólag kicsinyek; nagyobb részük a Cumberland-hegyekben van. Köztük
a legnagyobb a Windermere, amely 18 km. hosszu és 1,6 km. széles. (Skócia és
Irország felületét l. az illető cikkek alatt.)
Az éghajlat N.-ban és Irországban oceánikus, a
legkontinentálisabb a keleti rész; itt van a legnagyobb különbség a leghidegebb
és legmelegebb hónapok közt; mutatják a következő számadatok:
Hol
|
Leghidegebb
|
Legmelegebb
|
Különbség
|
|
hónap
|
|
Greenwich
|
3,5
|
17,7
|
14,2
|
Scilly Islands
|
7,7
|
16,4
|
8,7
|
Edinburg
|
3,0
|
14,6
|
11,6
|
North Unst (Shetland)
|
3,8
|
11,6
|
7,8
|
Dublin
|
4,7
|
15,4
|
10,7
|
Valentia sziget
|
7,4
|
15,3
|
7,9
|
A januáriusi izotermális vonalak nem is annyira É-ről D-re,
mint inkább K-ről Ny-ra haladnak. A Ny-i részek enyhe telének tudható be, hogy
Tipperary ir grófságban 10 m. magas babérfát is találni a szabadban. É-i és K-i
Angliában meg Skócia É-i részeiben azonban kemény telekkel is találkozhatni.
1879 dec. havában a hőmérő sok helyen -20, sőt Berwichshirben -30°-ot mutatott
és Irországban is 613° volt a hideg. Nagyjában azonban a brit szigetek tele
enyhe. Ezzel szemben áll azonban azon kellemetlenség, hogy a viharok igen
gyakoriak, aminek következményei a gyakori hajótörések. N. ismeretes sűrü
ködeiről; az ég is nagyobbára borult. D-i Angliában a legderültebb hónapban,
áprilisban is az idő 66%-a borus. De nemcsak borult gyakran az égboltozat, a
csapadék is sűrü. E tekintetben azonban éles különbség van a K-i és Ny-i részek
közt, mert mig Oxfordban az évi csapadékmennyiség csak 580 és Londonban 610
mm., Manchesterben már 910 és Seathwaiteben, Cumberlandben 3610; ezen különbség
Irországban is érezhető; Dublinban 740, a nyugati állomásokon 1500 mm. az évi
esőmennyiség. A flóra és fauna specialitásai hiányzanak. Részint francia,
részint norvég, részint É-i Spanyolország növényzete van. N.-ban és Irországban
képviselve. A ragadozó állatok közül már a farkas is teljesen kipusztult.
Lakosság, mezőgazdaság, ipar és kereskedelem.
A lakosok. Az 1891 ápr. 5. végrehajtott népszámlálás szerint
az egyesül királyság lakói az egyes részekben a következőképen oszoltak meg:
|
Férfi
|
Nő
|
Összesen
|
Angliában
|
13 291 402
|
14 192 088
|
27 483 490
|
Walesben
|
761 499
|
757 536
|
1 519 035
|
Skóciában
|
1 942 717
|
2 082 930
|
4 025 647
|
Irországban
|
2 318 953
|
2 385 797
|
4 704 750
|
Man szigetén
|
26 329
|
29 279
|
55 608
|
A Normann szigeteken
|
43 226
|
49 008
|
92 234
|
Hazájuktól távollevő katonák és hajósok
|
224 211
|
|
224 211
|
Összesen:
|
18 608 337
|
19 496 638
|
38 104 975
|
(1851) az összes lakosok száma volt 27 745 942, (1861) 29
321 288, (1871) 31 845 379 és (1881) 35 241 482. A szaporodást %-okban
kifejezve, volt 1861-ig 5,7%, 1871-ig 8,6%, 1881-ig 10,75% és 1891-ig 8,17%.
N.-ban a növekedés folytonos és egyenletes. A lakosság sűrüsége, Belgiumot nem
számítva, Európában a legnagyobb, még pedig főképen Angliában; itt is az egyes
grófságok között Lancaster foglalja el az első helyett; benne 1 km2-re
803 lakó esik. Nincs Európában olyan ország, hol a lakosok oly nagy %-a laknék
városokban és ahol aránylag csekély területen annyi nagy város volna. Magában
Angliában 62 olyan város van, amelyben a lakosok száma felülmulja az 50 000-et,
Skóciában csak 7 és Irországban csak 3 van. Az egész N. összes lakosságának
50%-a olyan városokban lakik, melyeknek lélekszáma felül van a 10 000 lakoson.
Grófságok szerint a lakosság a következőképen oszlik meg Angliában:
A grófság neve
|
Férfi
|
Nő
|
Összesen
|
Bedford
|
75 477
|
85 227
|
160 704
|
Berks
|
117 208
|
121 501
|
238 709
|
Buckingham
|
91 195
|
94 089
|
185 284
|
Cambridge
|
92 513
|
96 448
|
188 961
|
Chester
|
352 936
|
377 122
|
730 058
|
Cornwall
|
149 259
|
173 312
|
322 571
|
Cumberland
|
132 080
|
134 469
|
266 549
|
Derby
|
266 011
|
262 022
|
528 033
|
Devon
|
297 898
|
333 910
|
631 808
|
Dorset
|
94 735
|
99 782
|
194 517
|
Durham
|
517 942
|
498 617
|
1 016 559
|
Essex
|
390 515
|
394 930
|
785 445
|
Gloucester
|
281 012
|
318 935
|
599 947
|
Hampshire
|
337 546
|
352 551
|
690 097
|
Hereford
|
56 090
|
59 859
|
115 949
|
Hertford
|
106 471
|
113 691
|
220 162
|
Huntingdom
|
28 419
|
29 342
|
57 761
|
Kent
|
555 718
|
586 606
|
1 14 324
|
Lancaster
|
1 889 926
|
2 036 834
|
3 926 760
|
Leicester
|
180 044
|
193 540
|
373 584
|
Lincoln
|
233 571
|
239 307
|
472 878
|
Middlesex
|
1 52497
|
1 729 174
|
3 251 671
|
Monmouth
|
130 757
|
121 659
|
252 416
|
Norfolk
|
219 355
|
235 161
|
454 516
|
Northampton
|
149 759
|
152 424
|
302 183
|
Northumberland
|
252 283
|
253 747
|
506 030
|
Nottingham
|
214 199
|
231 624
|
445 823
|
Oxford
|
89 649
|
96 020
|
185 669
|
Rutland
|
10 323
|
10 336
|
20 659
|
Shrop
|
116 736
|
119 603
|
236 339
|
Somerset
|
225 754
|
258 583
|
484 337
|
Stafford
|
540 693
|
542 715
|
1 083 408
|
Suffolk
|
180 441
|
190 794
|
371 235
|
Surrey
|
820 993
|
910 350
|
1 731 343
|
Sussex
|
253 438
|
297 008
|
550 446
|
Warwick
|
388 261
|
416 811
|
805 072
|
Westmoreland
|
32 326
|
33 772
|
66 098
|
Wilt
|
130 662
|
134 335
|
264 997
|
Worcester
|
197 867
|
215 893
|
413 760
|
York (K.-Riding)
|
167 933
|
173 613
|
341 546
|
York (város)
|
32 551
|
34 453
|
67 004
|
York (É.-Riding)
|
180 164
|
180 219
|
360 383
|
York (Ny.-Riding)
|
1 188 195
|
1 251 700
|
2 439 895
|
Walesben:
|
|
|
|
Anglesey
|
23 941
|
26 157
|
50 098
|
Brecon
|
28 509
|
28 522
|
57 031
|
Cardigan
|
27 365
|
35 265
|
62 630
|
Carmarthen
|
62 316
|
68 250
|
130 566
|
Carnarvon
|
56 496
|
61 708
|
118 204
|
Denbigh
|
59 569
|
58 303
|
117 872
|
Flint
|
38 242
|
39 035
|
77 277
|
Glamorgan
|
360 250
|
326 968
|
687 218
|
Merioneth
|
24 035
|
25 177
|
49 212
|
Montgomery
|
28 222
|
29 781
|
58 003
|
Pembroke
|
41 685
|
47 448
|
89 133
|
Radnos
|
10 869
|
10 922
|
21 791
|
Összesen
|
14 052 901
|
14 949 624
|
29 002 525
|
Skóciában:
|
|
|
|
Északon:
|
|
|
|
Shetland szigetek
|
12 190
|
16 521
|
28 711
|
Orkney szigetek
|
14 298
|
16 155
|
30 453
|
Caithness
|
17 472
|
19 705
|
37 177
|
Sutherland
|
10 395
|
11 501
|
21 896
|
Észak-nyugaton:
|
|
|
|
Ross and Cromarty
|
37 279
|
41 448
|
78 727
|
Inverness
|
43 585
|
46 536
|
90 121
|
Észak-keleten:
|
|
|
|
Nairn
|
4 284
|
4 871
|
9 155
|
Elgin
|
20 368
|
23 103
|
43 471
|
Banf
|
29 547
|
32 137
|
61 684
|
Aberdeen
|
135 185
|
148 851
|
284 036
|
Kincardine
|
17 524
|
17 968
|
35 492
|
East-Midlandban:
|
|
|
|
Forfar
|
125 414
|
152 321
|
277 735
|
Perth
|
57 826
|
64 359
|
122 185
|
Fife
|
90 527
|
99 838
|
190 365
|
Kinross
|
3 160
|
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
|