Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nagy-Britan... ----

Magyar Magyar Német Német
Nagy-Britan... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nagy-Britannia és Irország

(The United Kingdom of Great Britain and Ireland, l. a mellékelt térképet), az Európa ÉNy-i részében elterülő szigetország, amely magában foglalja Angliát, Walest és Skóciát, amelyet már az ókorban is Britanniának neveztek, továbbá Irországot. Nagy-Britannián és Irországon kivül 1127 szomszédos szigetből áll. Az Angliához tartozó nagyobb szigetek: Anglesey, Wight és a Scilly szigetek; a Skóciához tartozók: a Hebridák, Orkney, Shetland szigetek, továbbá Arran és Bute; Irországhoz Achill. Man és a Normann szigetek külön közigazgatás alá tartoznak Islands in the British Seas néven. Európa ezen legnagyobb szigetcsoportja az É. sz. 49° 45´ (Scilly szigetek) és 60° 52´ (Schetland szigetek), továbbá a Ny. h. 10° 39´ és K. h. 1° 45´ között fekszik. A fő szigetet Irországtól az Ir-tenger választja el; legnagyobb hossza a Duncansbay-Headtől a Kent grófságban levő Ryeig 980 és a legnagyobb szélessége Lands End és North Foreland közt 630 km., legkeskenyebb (391/2 km.) Dornoch Firth és Loch Broom között. Területe az egyesület királyságnak 120, 979 angol négyzet mérföld.

Fekvése és felülete

A szárazföldi félteke közepén, az európai kontinens nagy folyóinak (Elbe, Weser, Rajna, Schelde, Szajna) torkolata közelében, korán érintkezésbe jött Európával; igazi nagyságra azonban csak akkor tesz szert, midőn az Amerikába vezető tengeri utat fölfedezik. Tengeri hatalmát jelentékenyen előmozdította partjainak szakadozottsága, aminél fogva egyetlen hely sincs rajta, amely a tengertől 120 km.-nél távolabb volna. N. északi részét, Skóciát (l. o.) nagyobbára hegyek takarják és csak D-i része dombos. A tőle D-re fekvő Anglia Ny-i része emelkedett, mig a K-i alacsony. Skócia közelében, Anglia ÉNy-i részében emelkednek a Cumberlandi-hegyek, amelyeket festői tavairól Anglia tó-vidékének is neveznek és egyik legvonzóbb részének tartanak. Legmagasabb csúcsait, a tenger közelében emelkedő Scawfellt (985 m.) és a Helvellynt (931 m.) az év nagy részében hóréteg födi, mig körülöttük buja növényzet takarja a vidéket. A Cumberlandi-hegyektől D-re ismét egy öböl nyulik be mélyen a szárazföldbe; ennek D-i partjain emelkednek Wales hegyei. Ezek K-felé Chester városáig nyulnak; innen Ny-felé mindig magasabbak és meredekebbek lesznek s a tengertől 15 km.-nyire elérik legnagyobb magasságukat a Snowdon nevü hegytömegben, amelynek legmagasabb csúcsát (1094 m.) Moel-y-Wyddfanak hivják. A völgyektől és hágóktól meg-megszakított hegyes vidék délibb részein emelkedik a Cader Idris (888 m.) és a tömör Plynlimmon (756 m.), amelyen a Wye és Severn erednek. Még beljebb és D-felé van a Radnor Forest és a Beacons (870 m.), amely a Swansea és Cardiff ércben gazdag vidékéig ér. Wales hegyes vidékéről Cornwallis hegyeire átmenetül a Lundy Island szolgál. Cornwallis hegyei alacsonyabbak, mint Wales hegyes vidéke. A legmagasabb hegycsoport, az Exetertől Ny-ra levő Dartmoor-csoport 621 m.-nyi magasságot ér el; a többi 5 hegycsoportja Cornwallisnak meg alacsonyabb. A félsziget Ny-on a Cap Lizard és Cap Lands End van szikláiban ér véget. Angliának ezen magaslatai azok, amelyek még a hegyes vidék névre érdemesek. Hozzájuk magasságra nézve legközelebb áll a Pennin-lánc, amely azonban nem hegylánc és csak egyes csoportokból és dombokból áll, amelyek 3 ízben: a Cross Fellben (892 m.), a Bow Fellben (887 m.) és a High Peakben (603 m.) érnek el nagyobb magasságot; egyebütt azonban nemcsak vasutak, de sőt csatornák is átszelik. K.-felé e hegycsoportok lépcsőkben ereszkednek le, amelyek közt az É-on levő York Moors a legjelentékenyebbek; ezeknek kopár gerincei 450 m.-nyi magasságot érnek el. A Humber töri át a K-i magaslatokat, amelyek folytonosan alacsonyodva és gyakran át-áttörve, különböző nevek alatt (Lincoln-, Cotswold-magaslatok) lassankint DNy-nak fordulnak és Bristol környékéig vonulnak. Ezekhez hasonló dombok még tovább elnyulnak K-felé, itt-ott egészen az északi-tengerig; köztük a Chiltern Hills a legérdekesebbek. Teljesen eltünnek a magaslatok a Wach-öblöt környékező vidéken. A Themze és a La Manche közt a föld ismét emelkedettebb. Ezen emelkedéseket Cornwallis hegyeitől a Watchet és Exeter közt fekvő teljesen róna vidék választja el. Dorsetban érik el a legnagyobb magasságukat; itt Balck Downnak hivják. New Forest dombjait a Solent-csatorna választja el Wight szigetétől. A sok helyen síremlékekkel és kőoszlopokkal borított Salisburyi-síkság vezet el a tengerpartról a Downs vidékéig, amelyet két dombsor, az É-i és D-i Downs alkotnak. Anglia É-i határán végül a Cheviot Hills húzódnak el. A Tees torkolatától Exeterig képzelt vonal választja el Anglia régibb geológiai képződményeit az újabbaktól. Amazok közt a szilur- és devon-korszak képződményei foglalnak el nagyobb területet, amelyek közé Walesben eruptiv kőzetek vegyülnek és ezekben található a vidék gazdagságát tevő ércek. Nagy jelentőségüek a szénképződmények, amelyek Anglia É-i részének belsejét alkotják és egészen a Pennin-lánc D-i végéig és K-en a tengerig nyulnak; egyes foszlányaik D-re egészen az Avonig, Carlisletől Ny-ra és DNy-ra, azután Wales É-i és még inkább D-i részében találhatók.

Partok és vizek A tulajdonképeni Anglia partjainak hossza 3900 km. Az Északi-tenger mellett a Humber, Themze és Wash alkotnak széles öbölalaku torkolatot. A D-i partokon a mélyedések nem oly nagyok, de a hajózásra nézve igen fontosak; ilyenek vannak a Langston, Portsmouth, Southampton, Weymouth, Exmouth, Darmouth, Plymouth, Falmouth mellett és ilyen a Mount's Bay. A Ny-i part a legszakadozottabb; itt van a Barnstaplei-öböl, a Bristol-csatorna, a Swansea-, Caermarthen-, Milford-öböl, a Szt. György-csatornára nyiló, széles Cardigan-öböl, a Morecambe-öböl, és a Solway Firth. A partokból kiálló fontosabb hegyfokok a Flamborough-Head, a Lowestoft Ness, a Nort és South Foreland, Dungeness, Beachy Head, Lizard Head, Lands End, S. David's Head és North Head. A folyók nagyobbára rövid folyásuak, de torkolatuk többnyire öböllé szélesedik ki, amit a jó kikötők számát jelentékenyen szaporítja. Az Északi-tengerbe ömlenek a Tyne, Wear, Tees, az Ouse és Trent összefolyásából keletkező Humber, a Washt alkotó Welland, Nen és Great-Ouse, továbbá a Yare, Waveney, Stour és Themze; a La Mancheba ömlik az Ouse, Adur, Arun, Avon, Trent, Ace, Ex, Dart és Tamar; Ny-felé torkollnak a Severn, a szintén a Bristol-csatornába szakadó Wye és Usk, továbbá a Towy, a Teify, a Dee, Mersey, Ribble, Eden és Esk. Mindezen folyók közül nagyobb területe csak a Humber, Wash, Themze és Severn folyóknak van. Anglia tavai majdnem kizárólag kicsinyek; nagyobb részük a Cumberland-hegyekben van. Köztük a legnagyobb a Windermere, amely 18 km. hosszu és 1,6 km. széles. (Skócia és Irország felületét l. az illető cikkek alatt.)

Az éghajlat N.-ban és Irországban oceánikus, a legkontinentálisabb a keleti rész; itt van a legnagyobb különbség a leghidegebb és legmelegebb hónapok közt; mutatják a következő számadatok:

Hol

Leghidegebb

Legmelegebb

Különbség

 

hónap

 

Greenwich

3,5

17,7

14,2

Scilly Islands

7,7

16,4

8,7

Edinburg

3,0

14,6

11,6

North Unst (Shetland)

3,8

11,6

7,8

Dublin

4,7

15,4

10,7

Valentia sziget

7,4

15,3

7,9

A januáriusi izotermális vonalak nem is annyira É-ről D-re, mint inkább K-ről Ny-ra haladnak. A Ny-i részek enyhe telének tudható be, hogy Tipperary ir grófságban 10 m. magas babérfát is találni a szabadban. É-i és K-i Angliában meg Skócia É-i részeiben azonban kemény telekkel is találkozhatni. 1879 dec. havában a hőmérő sok helyen -20, sőt Berwichshirben -30°-ot mutatott és Irországban is 613° volt a hideg. Nagyjában azonban a brit szigetek tele enyhe. Ezzel szemben áll azonban azon kellemetlenség, hogy a viharok igen gyakoriak, aminek következményei a gyakori hajótörések. N. ismeretes sűrü ködeiről; az ég is nagyobbára borult. D-i Angliában a legderültebb hónapban, áprilisban is az idő 66%-a borus. De nemcsak borult gyakran az égboltozat, a csapadék is sűrü. E tekintetben azonban éles különbség van a K-i és Ny-i részek közt, mert mig Oxfordban az évi csapadékmennyiség csak 580 és Londonban 610 mm., Manchesterben már 910 és Seathwaiteben, Cumberlandben 3610; ezen különbség Irországban is érezhető; Dublinban 740, a nyugati állomásokon 1500 mm. az évi esőmennyiség. A flóra és fauna specialitásai hiányzanak. Részint francia, részint norvég, részint É-i Spanyolország növényzete van. N.-ban és Irországban képviselve. A ragadozó állatok közül már a farkas is teljesen kipusztult.

Lakosság, mezőgazdaság, ipar és kereskedelem.

A lakosok. Az 1891 ápr. 5. végrehajtott népszámlálás szerint az egyesül királyság lakói az egyes részekben a következőképen oszoltak meg:

 

Férfi

Összesen

Angliában

13 291 402

14 192 088

27 483 490

Walesben

761 499

757 536

1 519 035

Skóciában

1 942 717

2 082 930

4 025 647

Irországban

2 318 953

2 385 797

4 704 750

Man szigetén

26 329

29 279

55 608

A Normann szigeteken

43 226

49 008

92 234

Hazájuktól távollevő katonák és hajósok

224 211

 

224 211

Összesen:

18 608 337

19 496 638

38 104 975

(1851) az összes lakosok száma volt 27 745 942, (1861) 29 321 288, (1871) 31 845 379 és (1881) 35 241 482. A szaporodást %-okban kifejezve, volt 1861-ig 5,7%, 1871-ig 8,6%, 1881-ig 10,75% és 1891-ig 8,17%. N.-ban a növekedés folytonos és egyenletes. A lakosság sűrüsége, Belgiumot nem számítva, Európában a legnagyobb, még pedig főképen Angliában; itt is az egyes grófságok között Lancaster foglalja el az első helyett; benne 1 km2-re 803 lakó esik. Nincs Európában olyan ország, hol a lakosok oly nagy %-a laknék városokban és ahol aránylag csekély területen annyi nagy város volna. Magában Angliában 62 olyan város van, amelyben a lakosok száma felülmulja az 50 000-et, Skóciában csak 7 és Irországban csak 3 van. Az egész N. összes lakosságának 50%-a olyan városokban lakik, melyeknek lélekszáma felül van a 10 000 lakoson. Grófságok szerint a lakosság a következőképen oszlik meg Angliában:

A grófság neve

Férfi

Összesen

Bedford

75 477

85 227

160 704

Berks

117 208

121 501

238 709

Buckingham

91 195

94 089

185 284

Cambridge

92 513

96 448

188 961

Chester

352 936

377 122

730 058

Cornwall

149 259

173 312

322 571

Cumberland

132 080

134 469

266 549

Derby

266 011

262 022

528 033

Devon

297 898

333 910

631 808

Dorset

94 735

99 782

194 517

Durham

517 942

498 617

1 016 559

Essex

390 515

394 930

785 445

Gloucester

281 012

318 935

599 947

Hampshire

337 546

352 551

690 097

Hereford

56 090

59 859

115 949

Hertford

106 471

113 691

220 162

Huntingdom

28 419

29 342

57 761

Kent

555 718

586 606

1 14 324

Lancaster

1 889 926

2 036 834

3 926 760

Leicester

180 044

193 540

373 584

Lincoln

233 571

239 307

472 878

Middlesex

1 52497

1 729 174

3 251 671

Monmouth

130 757

121 659

252 416

Norfolk

219 355

235 161

454 516

Northampton

149 759

152 424

302 183

Northumberland

252 283

253 747

506 030

Nottingham

214 199

231 624

445 823

Oxford

89 649

96 020

185 669

Rutland

10 323

10 336

20 659

Shrop

116 736

119 603

236 339

Somerset

225 754

258 583

484 337

Stafford

540 693

542 715

1 083 408

Suffolk

180 441

190 794

371 235

Surrey

820 993

910 350

1 731 343

Sussex

253 438

297 008

550 446

Warwick

388 261

416 811

805 072

Westmoreland

32 326

33 772

66 098

Wilt

130 662

134 335

264 997

Worcester

197 867

215 893

413 760

York (K.-Riding)

167 933

173 613

341 546

York (város)

32 551

34 453

67 004

York (É.-Riding)

180 164

180 219

360 383

York (Ny.-Riding)

1 188 195

1 251 700

2 439 895

 

Walesben:

 

 

 

Anglesey

23 941

26 157

50 098

Brecon

28 509

28 522

57 031

Cardigan

27 365

35 265

62 630

Carmarthen

62 316

68 250

130 566

Carnarvon

56 496

61 708

118 204

Denbigh

59 569

58 303

117 872

Flint

38 242

39 035

77 277

Glamorgan

360 250

326 968

687 218

Merioneth

24 035

25 177

49 212

Montgomery

28 222

29 781

58 003

Pembroke

41 685

47 448

89 133

Radnos

10 869

10 922

21 791

Összesen

14 052 901

14 949 624

29 002 525

 

Skóciában:

 

 

 

Északon:

 

 

 

Shetland szigetek

12 190

16 521

28 711

Orkney szigetek

14 298

16 155

30 453

Caithness

17 472

19 705

37 177

Sutherland

10 395

11 501

21 896

Észak-nyugaton:

 

 

 

Ross and Cromarty

37 279

41 448

78 727

Inverness

43 585

46 536

90 121

Észak-keleten:

 

 

 

Nairn

4 284

4 871

9 155

Elgin

20 368

23 103

43 471

Banf

29 547

32 137

61 684

Aberdeen

135 185

148 851

284 036

Kincardine

17 524

17 968

35 492

East-Midlandban:

 

 

 

Forfar

125 414

152 321

277 735

Perth

57 826

64 359

122 185

Fife

90 527

99 838

190 365

Kinross

3 160

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is