Nagy Honvédő Háború
történelem
A szovjet népek harca a fasiszta agresszorok ellen 1941 és 1945 között. A fasiszta Németország 1941. jan.
22-ének hajnalán megszegve az alig két éve kötött megnemtámadási szerződést - hadüzenet nélkül rátámadt
a SZU-ra -, Németország támadásához hamarosan csatlakozott Olaszország, Románia. Finnország, Mo. és
Szlovákia is. A fasiszta betolakodók átmeneti sikerei arra kényszerítették a Vörös Hadsereget, hogy mélyen
visszahúzódjék az ország belsejébe. A fasiszták elfoglalták Kijevet, s novemberben már Moszkvát és
Leningrádot fenyegették. A moszkvai csatában a SZU a II. világháború első nagy vereségét mérte a
fasisztákra, akik 1942 nyarán újabb, döntőnek szánt támadást indítottak Sztálingrád (a mai Volgográd)
irányában. A volgai csatában (1942. júl.-1943. febr.) aratott szovjet győzelem fordulatot jelentett az egész II.
világháború menetében: a Hitler ellenes antifasiszta koalíció megszilárdult, átvette a kezdeményezést, a
fasiszta tömb pedig bomlásnak indult. A volgai győzelem után megkezdődött a fölszabadító szakasza. A Nagy Honvédő Háború
hitleristák 1943 nyarán megkísérelték, hogy Kurszknál újból magukhoz ragadják a kezdeményezést, de
tankcsatában újabb megsemmisítő vereséget szenvedtek; a Vörös Hadsereg egészen a Dnyeperig nyomult
előre és felszabadította Kijevet. 1944 nyarának végéig a Vörös Hadsereg fölszabadította a németek által
megszállt összes szovjet területet, majd Románia, Lengyelország, Mo., Csehszlovákia, Ausztria és más
országok területét. 1945. máj. 2-án Berlint is elfoglalták, Németország máj, 9-én kapitulált. A jaltai konferencia
határozata értelmében aug. 8-án a SZU hadat üzent Japánnak és három hét alatt felszabadította Mandzsúriát
és Észak-Koreát. Japán szept. 2-án kapitulált, s ezzel a háború véget ért. A szovjet társ. rend, a SZU népeinek
összeforrottsága kiállta a háborús évek próbáját, a gyakorlatban mutatkozott meg a szovjet hazafiság ereje. A
megszállt területeken kibontakozott partizánháború jelentősen hozzájárult a győzelemhez. A Hitler-ellenes
koalícióban a legnagyobb terheket a SZU viselte a Nagy Honvédő Háborúban kereken 25 millió szovjet ember vesztette életét, a
megszállók 1710 várost és több mint 70 000 falut romboltak földig.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|