Nagy József
(szotyori), a református egyházi zene- s a
dalirodalomnak buzgó művelője, szül. Rév-Komáromban 1832 jan. 2. Debrecenben
végezte gimnáziumi tanulmányait. Az 1848-1849-iki szabadságharcban tevékeny
részt vett mint hadügyminiszteri hivatalnok s mint tüzérfőhadnagy végezte
katonai pályáját. 1852. a ceglédi énekvezéri állást foglalta el. 1855.
Nagykőrös hivta meg kántor-orgonistának, hol az ott felállított
tanítóképezdében az ének és zene oktatásával is megbizták. 1869-ben a
sárospataki állami tanítóképző intézetben lett az ének és zene rendes tanára s
mint ilyen irta meg népiskolai énektanának első részét, amely állami pályadíjat
nyert. Ugyanekkor irta Rendszeres Énektan és Hegedütan munkáit. Népdalai,
tánczeneművei, férfikarai s hegedüiskolája szélesen elterjedtek. Irt több
zongorazeneművét s néhány magyar hallgatója és csárdása pályadíjban részesült.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|