Nagy Miklós

Író, lapszerkesztő, szül. Tordán 1840 máj. 30. Középiskoláit Kolozsvárt végezte, hol atyja tanár volt, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen 1868. Már tanuló évei alatt sokat dolgozott napi- és hetilapokba, különösen a Vasárnapi Újságba, melynek már 1863. belső munkatársa lett, és szerkesztette 1867-68. a Magyarország Képekben címü honismertető vállalatot (2 vaskos kötetben). Pákh Albert halála után 1867 febr. átvette a Vasárnapi Újság és a Politikai Újdonságok szerkesztését s azt máig folytatja. A két lap terjedelme ama 29 év alatt, mióta N. szerkeszti, majdnem megkétszereződött, s mind belső tartalom, mind külső kiállítás tekintetében is fokról fokra emelkedett. A fősúlyt a közlemények eredeti voltára és a magyar tárgyu illusztrációra, a hang és szellem szolidságára és az irodalmi forma magyaros művészetére fekteti. Lapja ezekért a magyar tárgyak tekintetében forrásul szolgál, s kiválóan családi jellegü lap. Mivel a Vasárnapi Újság, mely mint néplap indult meg, a felsőbb osztályok lapjává emelkedett, a nép számára N. új lapokat alapított, nevezetesen a Képes Néplapot (most 25-ik évfolyam) és társlapját, a Világ-Krónikát, melyek a nép között a legelterjedtebb lapok közé tartoznak. A Rudolf trónörököstől 1880. megindított Osztrák-magyar monarchia irásban és képben c. vállalat magyar kiadásának Jókai mellett N. a szerkesztője. A tűzkárosult Eperjes, Nagy-Károly és Torockó javára kiadott Segítség-albumot szintén Jókaival együtt szerkesztette, amely vállalat a magyar irodalomban szinte példátlan anyagi sikerrel járt, mert 50 000 frton felül jövedelmezett a leégett városok számára. Sokoldalú működése révén N. a fővárosi irodalmi és művészeti közéletben előkelő szerepet játszik.

Forrás: Pallas Nagylexikon