Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nagy Szabó ... ----

Magyar Magyar Német Német
Nagy Szabó ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nagy Szabó Ferenc

Marosvásárhelyi előkelő polgár, görgényi udvarbiró XVII. sz. krónikairó szül. 1581 szeptember 13., meghalt 1658. (?). Az 1601-1602-iki háboruk és zavaros közállapotok alatt sok viszontagságon ment keresztül és életveszélyt állt ki a német, oláh, hajdu Maros-Vásárhelyre ütései alkalmával. 1611-ben a marosvásárhelyi lovasság vicehadnagyként vett részt a táborozásban a Barcaságon. 1614-ben az erdélyi követekkel Konstantinápolyba megy nagybátyja, Borsos Tamás hivására «látásnak, hallásnak okáért». Bejárja s leirja a konstantinápolyi keresztény templomokat. 1639. kedve ellenére görgényi udvarbiróvá teszi a fejedelem. 1640. építteti Görgény várát. 1642. szabadul meg kedvetlen tisztétől mintegy 2500 frt váltságdíj fejében. 1653 február 20-án kezdi irni régi «minutáiból» krónikáját s végzi julius 15-én; aztán tovább folytatja 1658 augusztus 29-ig. 1658-ban a tatár beütéskor a vidéki főurak az ország megmentése felől az ő házánál tanácskoznak. Emlékiratát ezzel végzi: «29. aug. szt. János fejvétele napján esmét futamodás lőn; jöve hirül, hogy Balavásárnál az ellenség - és éget - öl s vág. Jézus légy velünk!» Lehet hogy ekkor pusztult el ő is a tatárok kezétől, különben leirta volna e válságos idő történetét. Memorialéja 1580-tól kezdődik s 1658-ig meg; előre bocsátja szüleapja (anyai nagyatyja), Borsos Sebestyén munkáját (Chronica a világnak lett dolgairól) 1490-1583. némi pótlással és jegyzettel. Krónikájának legfőbb becse abban áll, hogy a polgárság és a nép szempontjából tekinti az országos történeteket, melyeket több mint félszázadon át figyelemmel kisér és egykoruan feljegyez. A székelység közepette élvén, főkép a székelyek történetére vannak nagybecsü feljegyzései. Maros-Vásárhely város viszontagságai, többszörös elpusztíttatása, lakosai szerte bujdosása a XVII. sz. legelején, a vár építtetése s a polgárság története felől páratlan kútfő. Mikó Imre gróf adta ki az Erdélyi tört. adatokban (I. köt. 9-168. old.) Arankának az eredeti kéziratról vett másolatából, mely a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárba került.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is