Namur
(ejtsd: namür), belga tartomány Brabant, Liege,
Luxembourg, Hainaut és Franciaország közt, 3660 km2 területtel,
(1892) 339 321 azaz 1 km2-re 93 lak. Felülete részben sík részben
dombos; ez utóbbiak az Ardennák végső kiágazásai. A fő folyója a Maas, a
Sambre, Lesse, Samson és Hermeton mellékvizeivel. Földje termékeny, főképen a
Maastól É-ra; fő termékei a gabonafélék, az olajos magvak; 1/3-át erdők
takarják. A bányák vas-, ólomérceket, timsót, palát, mészkövet, jó agyagot,
szenet és márványt szolgáltatnak. 14 szénbányából (1892) 537 919 tonna szenet,
azonkivül bányásztak 54 485 t. vasércet. Iparral a lakosság 32%-a foglalkozik;
a jelentékenyebb iparágak: a fémipar, a faience-, porcellán-, pipa-, sör-, bőr-
és papirgyártás. 3 járásra oszlik, ezek: N., Dinant és Philippeville. N. már a
X. sz.-ban önálló grófság volt, amelynek urai magukat Béranger de Lommetól
származtatták. E család 1196. Vak Henrikkel kihalt és a grófság Fülöpre, V.
Balduin ifjabb fiára szállott. Balduin, az utolsó latin császár, a grófságot
Dampierre György flandriai grófnak 1262. eladta. Ennek utódai 1420-ig voltak
birtokában, amidőn is III. János Burgundiai Fülöpnek adta el. Ez idő óta
németalföldi tartomány maradt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|