Namur

(Namen), az ugyanily nevü tartomány fővárosa a Sambre és Maas összefolyásánál, több vasúti vonal mellett, (1890) 30 087, Jambes és St. Servais külvárosait is beleszámítva, 37 182 lak., hires késkészítő műhelyekkel, jelentékeny vasöntőkkel, sör-, bőr- és szappangyártással, közelében szén- és ólombányászattal. Székesegyháza, melyet 1772. szenteltek föl, latin keresztalaku, 78 m. hosszu és 53 m. széles, kupolás épület, Don Juan d'Austria sírjával. A Saint-Loup nevü templom, N. legnagyobb érdekessége: a jezsuiták alkotása (1621-42). Egyéb érdekes épületei a városház a Grande Place-on, a Notre Dame-templom. Emlékszobrai: I. Lipóté és Omaliusé. A Quai de la Plante a legszebb sétahelye. Közművelődési intézményei közül a kiválóbbak: a művész-akadémia, a természetrajzi és az archeologiai muzeum. Az állatkert Jambesben van. N. (Namurcum) már Julius Caesar idejében fennállott. Önálló grófjai idejében, különösen II. Vilmos korában jelentékeny virágzásra tett szert. 1455. a pestis körülbelül 20 000 lakosát ölte meg. A franciák 4 ízben foglalták el: 1692., 1746., 1792. és 1794. Erődítményeit 1784. lerombolták, 1817. helyreállították, de 1866. a citadella kivételével ismét lehordták.

Forrás: Pallas Nagylexikon