Nandufélék

(állat, Rheidae), a laposmellü futó madarak egyik családja. Csőrük széles, lábaikon három ujj van, medencéjük nyilt. Fejük és nyakuk tollas. Egyetlen neme ismeretes, amely három fajban Dél-Amerikában él. A közönséges nandu v. amerikai struc, háta hamuszürke, hasa piszkos fehér, nyaka és melle fekete, fejének csupasz részei hússzinüek. Csőre szürkésbarna, lábai palaszürkék. A nőstény melle világosabb, mint a himé és kisebb (1,3), a him magassága 1,5 m. Farktollai majdnem hiányoznak. Rio de Plata vidékén s Paraguaytól egészen a Magellan-szorosig a pampaszokon él. Futásnál szárnyaira támaszkodik és zeg-zugos irányban fut, amiért is üldözve még lóháton is bajos utólérni. 5-7-ével csapatokban él; fűvel, gazzal, bogyóval, maggal és rovarral táplálkozik. Decemberben költ. A nőstény a földben mélyedést csinál és fűvel béleli ki és ide rakja 13-17, de néha 50 tojását is. A tojások 1 kg. nehezek, 13 cm. átmérőjüek, sárgásfehérek, zölden pettyesek. A him egyedül költi ki őket. A fiatalok fészekhagyók és igen gyorsan növekednek. Nagyban üldözik. Húsát, tojásait eszik, bőrét sapkákra stb.-re, nyakbőrét pénzestüszőkre, tojáshéját tartókra, tollait díszül stb. használják fel. a fogságban könnyen megszelidül, sőt tenyészthető is (berlini állatkert). Darwin manduja (Rh. Darwini Guold) kisebb az előbbinél és csak Dél-Amerika déli részeiben él.

Forrás: Pallas Nagylexikon