Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nantes... ----

Magyar Magyar Német Német
Nantes... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nantes

(ejtsd: nant), Loire-Inférieure francia département fővárosa és püspöki székhely a Loire, Erdre, Sevre Nantaise és a N.-Bresti csatorna találkozásánál, vasúti vonalak mellett, (1891) 122 750 lak., üstkészítéssel, vas- és rézöntéssel, sör-, gép-, papiros-, bőrgyártással és cserzőkkel, gőzmalmokkal és gyapjuszövéssel; cukorfinomítókkal, jelentékeny konzervgyárakkal, élénk bor- és sókereskedéssel. Halászatának fontossága alább szállt. Mint kereskedelmi kikötő Franciaországban a 6-ik helyet foglalja el; a Loireon Pellerin és Paimboeuf között a hajózást homokzátonyok nehezítik meg és St. Nazairet kedvezőbb fekvésénél fogva a tengeri hajók inkább fölkeresik. A hajózási akadályok legyőzése végett épült a 14. km. hosszu Loire-csatorna, azonkivül N.-ot Bresttel 360 km. hosszu csatorna köti össze. A Loire É-i ágában levő kikötő 200 hajó számára kényelmesesen van berendezve. 1892. a bevitel kitett 1 261 338 t.-t; a főbb cikkek: cukor a francia gyarmatokból (40 732), gabona(60 812), fa (58 806), kender (2930), bor (14 817), szén főképen Angliából (831 281), vasérc (88 390), kovácsolt, öntött vas és acél (18 407 t.). A kivitel volt 199 376 t., ennek főbb cikkei: tojás (6076), vaj (1836), gabona (37 003), nyers cukor (5559), zöldség (1073), bor (3720), halak (2559), agyagáruk, üveg stb. (3208), szövetek (1693) és fémáruk (4327 t.). 1893. a bevitel 1 167 145, a kivitel csak 168 556 t.-t tett ki. Ugyanezen évben 291 hajó érkezett meg, az összes loirei kikötőkbe azonban 2933, 989 621 t. tartalommal, a távozó hajók száma pedig 2974 volt 1 013 588 tonna tartalommal. N. rendes hajóösszeköttetésben áll Bordeux, Havre és Hamburg kikötőkkel, a Spanyolországgal, Martinique, Kuba szigetekkel, és a Mexikóval való hajóösszeköttetés St. Nazaireból indul ki. N. nagyobb része a Loire jobbpartján terül el; 5 külvárosa van, amelyek közül a legszebbek Feydeau és Gloriette szigeteken épültek. Templomai közül a legrégibb a VI. sz.-ban alapított és 1484. átalakított, szt. Péterről elnevezett dom gazdag portalékkal, pompás belső díszítésekkel; benne van II. Ferenc bretagnei hercegnek és nejének Foix Margitnak síremléke (1507-ből), a renaissance egyik pompás alkotása, továbbá Lamoriciere síremléke Duboistól. A szt. Miklósról elnevezett templomban Fournier püspök sírja látható. Egyéb jelentékenyebb épületei: az egykori bretagnei hercegek palotája, a pompás igazságügyi palota, az oszlophomlokzattal és szobrokkal díszített börze, az École des sciences, nagy árutárak (les salorges) és kaszárnyák. Vannak azonkivül a városnak szép sétahelyei (Cours Cambronne, 1848 óta Cambronne generális bronzszobrával, Cours St. Pierre és St. André), számos boulevardja, amelyek közül különösen a külsők igen szépek, botanikus kertje, A De la Fosse-rakparton áll a Maison des Tourelles, ahol a N.-i ediktumot irták alá. Kulturális intézményei: hidrográfiai iskola csillagvizsgálóval, zenekonzervatorium, nyilvános könyvtár (90 000 kötet, 500 kézirat, 10 000 rézmetszet), művészi muzeum (1000 kép, 300 faragvány), régiség- és természetrajzi gyüjtemény, akadémiai társaság, különböző szak-, közép- és népiskola és több tudományos és jótékonysági egyesület. N. az ókorban a namnéták fővárosa, Condivicuum vagy Portus Namnetum, későbben Namneta nevet viselt, a középkorban a bretagnei hercegeknek alapított, amely a nagy francia forradalomig állott fenn. IV. Henrik itt adta ki a városról elnevezett ediktumát. V. ö. Mellier, Essai sur l"histoire de la ville et du comté de N. (Nantes 1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is