NAO-index

A rövidítés a North-Atlantic Oscillation szóösszetételből származik, melynek jelentése Észak-atlanti Oszcilláció. A NAO definíció szerint az izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon rendszerközpontjai közötti nyomáskülönbség ingadozását fejezi ki; ez jelenleg az azori Ponta Delgada és az izlandi Reykjavík városok szabványosított nyomás-anomáliáinak különbsége. A NAO egyben az észak-atlanti térség északi szélességekre vonatkoztatott nyugati széljárás-változásának a mértéke is, mely főként télen az európai kontinens klímájának egyik fő meghatározója. Pozitív NAO-index esetén mind az izlandi ciklontevékenység, mind az azori anticiklon igen jól fejlett, ez az esetek döntő többségében erős nyugati széljáráshoz vezet, ami enyhe és nedves légtömegeket szállít Európába, szélsőséges esetekben ez a helyzet heves viharok kialakulásához is vezethet. - Atmoszférikus hatások: Grönlandon a poláris légtömegek hatására igen hideg, de száraz az időjárás. Az izlandi ciklontevékenység hatására a jetstream által sodort észak-atlanti ciklonok Észak-Európa térségét érik el, emiatt Közép-Európában enyhe és csapadékos az időjárás. Az északi ciklontevékenység ellentéteként kontinentális hideg légtömegek áramlanak Oroszország felől a mediterrán térségbe, ennek hatására az időjárás ebben a térségben hidegebb és szárazabb a szokásosnál. Ezen komplex áramlási helyzet okán Észak-Afrika atlanti partvidéke felett erősödő passzát-szelek alakulnak ki. - Óceáni hatások: A grönlandi hideg időjárás miatt a sarki jégképződés a szokottnál erősebb. Az óceán felületi hőmérséklete (SST) hármas togozódást mutat; a hideg téli viharok miatt a Labrador-tenger hőmérséklete jelentősen lecsökken, a Golf-áramlat környékén azonban felmelegedés mutatkozik, amennyiben az áramlat (és annak kifutó áramlása, az Északatlanti-áramlat) nagyobb mennyiségben szállít meleg víztömegeket észak felé. Negatív NAO-index esetén a rendszerközpontok csupán gyengén fejlettek, melynek hatására a nyugati széljárás legyengül. Ebben a helyzetben telente gyakoriak a közép-európai hidegbetörések északkelet felől, miközben a gyenge nyugati széljárás délebbre tolódik, és a mediterrán térségben okoz csapadékos időjárást. - Atmoszférikus hatások: Grönlandon viszonylag enyhe az időjárás, mivel a gyenge ciklontevékenység nem tudja leküzdeni az amerikai kontinensről érkező viszonylag enyhe légtömegeket. Az alacsony nyomáskülönbség okán az atlanti nyugati szelek gyengék, így nem érik el Észak-Európa térségét, hanem a kisebb ellenállás elve alapján délebbi szélességekre sodródva a mediterrán térségben okoznak csapadékos, enyhe időjárást. Észak-Európa egyre inkább a hideg ázsiai anticiklon befolyása alá kerül, így ott hideg, de száraz időjárás a jellemző. - Óceáni hatások: A sarki jégtömegek mennyisége csökken (bár lényegesen lassabban, mint ahogy a NAO-index változik). Az észak-atlanti térség hármas struktúrája megfordul: az enyhe kontinentális légtömeg a Labrador-tenger melegedéséhez vezet, az Egyesült Államok keleti partvidékén hideg az idő, mert a gyenge Golf-áramlat kevesebb meleg vizet mozgat észak felé. Az Egyenlítő környéki passzát-szelek gyengék, így a hőmérséklet csökkenése ott kevésbé jelentős. Erősen negatív (R-, azaz reversal) NAO-index esetén az azori anticiklon és az izlandi ciklon helyet cserélnek, azaz Izland térségében anticiklon alakul ki, míg az Azori-szigeteknél ciklon örvénylik (a szakzsargonban ezt "High-over-Low"-, azaz "anticiklon-a-ciklon-felett"-helyzetnek nevezik). Ebben a helyzetben a hideg ázsiai anticiklon ("Szibériai-anticiklon") hatására igen hideg légtömegek áramlanak akár Közép-Európa térségébe is. A NAO-index időbeni ingadozása igen jelentős. Statisztikai adatok alapján többféle ciklus is levezethető, így a rövid, 2-5 éves ciklus mellett nagy jelentősége van a periódikus dekadikus ingadozásnak, melynek tartama 12-15 év között mozog, valamint az Atlanti Multidekadikus Oszcilláció-nak (AMO), mely kb. 70 év tartamú. Az említettek mellett a NAO a mélytengeri víztömegekre is hatással van. Az észak-atlanti térségben a NAO így a Labrador-tenger és az Északi-tenger vertikális víztömegcseréjére van jelentős hatással. Tartósan poztív NAO-index esetén (ahogy ezt az elmúlt két dekád mutatja) az északnyugat-atlanti térségben erős mélytengeri vízképződéshez vezetett, ez jól egybeesik a Kanada keleti partjainál a pozitív NAO hatására kialakult hideg téli hőmérsékleti értékekkel. A Labrador-tenger közepes és nagy vízmélységeinek konvektív megújulása nagyban hozzájárult az északatlanti mélyvíztömeg kialakulásához és szállításához, fenntartva ezáltal a Földet átfogó thermohalin cirkulációt is. Az észak-atlanti térség víztömegkonvekciós áramlatainak intenzitása sokkal inkább a NAO-index évtizedes változásától, semmint évszakos ingadozásoktól függ. Példa erre a Labrador-tenger, ahol a 60-as években a víztömegkonvekció lényegesen gyengébb és laposabb volt, mint ma; a folyamat hatására a Labrador tenger mára jóval hidegebb és sóban szegényebb lett, a konvekciós áramlások 2300 m mélységig jelentősen megerősödtek. Ennek ellentéteként - szintén a NAO-index ingadzásának hatására - az Északi-tenger konvekciós tevékenysége egyre inkább elfojtódik, miáltal a mélyvizi rétegek hőmérséklete és sótartalma növekvő tendenciát mutat. A NAO-index változása nem függetleníthető egyéb nagytérségi oszcillációs rendszerektől; az Északi-sarki Oszcilláció (AO - Arctic oscillation) egy térben igen hasonló jelenség, így a kettő szinte kötelezően együtt kezelendő és vizsgálandó. Ugyancsak lényegi összefüggések mutatkoznak a NAO és a PDO (Pacific Decadal Oscillation - Csendes-óceáni Dekadikus Oszcilláció) között; magas téli NAO-indexxel jellemezhető dekádok szembeötlően egybeesnek magas PDO-indexekkel. Ez azt jelent(het)i, hogy egy sok La Nina-jelenséget felvonultató dekád esetén Európában komoly telek lehetőségével kell számolni, az 1945-1970 közötti időszak mindenesetre azt a feltételezést támasztja alá. A mindkét oszcillációt befolyásoló közös kiváltó ok jelenleg még kutatás tárgya. Jelenlegi ismeretek szerint a Déli Oszcilláció (SO - Southern oscillation) nincs befolyással a NAO-index változására.

Forrás: www.metnet.hu