Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
nap day
nap sun
nap term
nap (kártya... nap
nap felé es... fair weathe...
nap felé es... fair weathe...
nap fő esem... headliner
nap hőse lion of the...
nap hőse man of the ...
nap irányáb... fair weathe...
nap irányáb... fair weathe...
nap minden ... at all hour...
nap nap utá... day in day ...
nap- solar
napalm napalm
napbarnítot... sun-tanned
napbarnítot... tan
napbarnítot... tanned
napbarnítot... bronzed ski...
napellenző awning

Magyar Magyar Német Német
nap & Nap (... Sonne (e)
nap (időegy... Tag (r)
nap mint na... tagtäglich
napbarnítot... gebräunt
napéjegyenl... Nachtgleich...
napfelkelte... Sonnenaufga...
napfény Tageslicht ...
napfény & n... Sonnenschei...
napfogyatko... Sonnenfinst...
naphosszat tagelang
napi posta Postsachen ...
napi sajtó Tagespresse...
napilap Tageblatt (...
napközben tagsüber
napköziotth... Hort (r)
napló Journal (s)...
napló Tagebuch (s...
naplopó Faulpelz (r...
napnyugta &... Sonnenunter...
napokig tar... tagelang

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nap

(lat. dies), az égbolt egyszerü látszólagos körülforgásának vagy a Napnak a Föld körüli egyszeri látszólagos forgásának tartama, helyesebben tehát a Föld tengelye körüli forgásának tartama, viszonyítva azt vagy az állócsillagok rendszerére vagy a Napra magára; amaz a csillagnap, ez a napi nap. A csillagnap hossza eddigi ismereteink szerint és visszamenve a legrégibb erre vonatkozó észleletekre, állandónak mondható. A csillagnapot a tavasznapéjegypontnak felső tetőzésével kezdjük meg és 24 csillagórára, ezeket 60 percre, ezeket ismét 60 másodpercre osztjuk. A csillagnapban vagy részeiben kifejezett adatok az u. n. csillagidő. Minthogy a fentiek szerint a legegyenletesebb és legállandóbb mozgás a Föld tengelye körüli forgása, időmértékül a csillagidőt kellene használnunk és a csillagászatban fontos szerepet játszik is, mégis az emberek a Nap általános és feltétlen befolyása alatt természetszerüleg a Napnak láthatósága szerint mérték a napot és nem a csillagidő, hanem a napidő (l. o.) szerint számítottak; napnak vagy nappalnak közönségesen azt az időt nevezve, melyet a Nap a látóhatár felett tölt, szemben az éjjel vagy éjjellel. Már most a valódi napi nap a Napnak két egymásra következő delelése közti idő, vagyis a Föld tengelye körüli forgásának tartama viszonyítva magára a Napra. Minthogy azonban a Föld a Nap körüli útjában az év folyamán különböző sebességgel halad, tehát a Napnak látszólagos mozgása is egyenlőtleg, azért a valódi napi nap tartama igen különböző, még pedig leghosszabb - 24 óra 0 perc 30 másodperc - december 23. a legrövidebb - 23 óra 59 perc 39 másodperc - szeptember közepén. Azért éri el éppen ezen időtájt a valódi napi nap szélső értékeit, mert hossza attól is függ, mily szöggel hajlik az ekliptika, a látszólagos nappálya, az egyenlítőhöz; tudvalevőleg napfordulatkor, tehát dec. 23. a két kör majdnem párhuzamos, azért ilyenkor az equatoron való haladás ugyanakkora, mint az ekliptikában való mozgás, mig napéjegyenkor az ekliptikában való haladásnak csak csekély törtrésze lesz a keletre való nyomulás, ilyenkor tehát - szept. közepén - legkevésbbé marad el a déllőtől. Nem lévén igy egyforma a valódi napi napnak és igy részeinek sem a hosszasága, egy képzelt Nap mozgásán alapuló átlagos értéket, az u. n. középnapot használják (l. Napidő). Ennek tartama 24 óra 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben és felosztjuk 24 egyenlő órára, ezeket 60 egyenlő percre, minden percet megint 60 egyenlő másodpercre; ezen középidőt adják óráink és ez van elfogadva a közéletben, még pedig mint helyi idő (l. o.) vagy esetleg mint zónaidő (l. o.).

Jelenleg a keresztény világban a napot az éjféllel kezdjük és általában kétszer 12 órát olvasunk; a keleti népek régente - és részben ma is - napnyugtával kezdik a napot. A csillagászatban a nap a deleléssel, tehát délben kezdődik és a 24 óra egyfolytában számíttatik; «jan. 8, 17 óra 20 perc» csillagászati középidő tehát annyi mint jan. 9-e 5 óra 20 perc reggel. A közönségesen napnak vagy nappalnak nevezett része az egész napnak csak az egyenlítőn teszi mindig a 24 órának felét, a Föld egyéb, az egyenlítő és sark-kör közti helyein különböző tartamu az évszakok szerint és csak a tavasznapéjegyenek idején 12 óra; amint azonban a Nap az egyenlítő fölé emelkedik, az északi félgömbön a nappalok hosszabbodnak és leghosszabbakká a nyári napfordulatkor lesznek. Aztán megint fogynak a nappalok, az őszi napéjegyenkor 12 órásak és tovább fogyva, a téli napfordulatkor legrövidebbek.

A sarkkörön a leghosszabb nap 24 óra; a sarkhoz még közelebb fekvő helyeken már a napfordulat előtt beáll az «éjféli Nap» tüneménye, mikor is a Nap többé nem nyugszik le. Az ilyen 24 órán tul terjedő nap tartama a sarkhoz való közeledéssel folyton növekszik és pedig 1 hónapig tart 67° 23´ földrajzi szélesség alatt, 2 hónapig 69° 51´ 3 hónapig 73° 40´, 4 hónapig 78° 11´, 5 hónapig 84° 5´ földrajzi szélességnél, végre magána a sarkon félévig. Természetes, hogy félév multán - a téli napfordulatkor - a folytonosan tartó napoknak megfelelően a folytonosan tartó éjjelek következnek, valamint hogy a déli félgömbön és sarkvidéken a leghosszabb, illetve folytonos napok a téli napfordulat idejére esnek. A rómaiak és görögök, valamint a zsidók és némely keleti népek a nappalokat és éjjeleket a különböző időtartamnak megfelelően évszakonkint különböző hosszuságu órákra osztották (horae temporales, ellentétben az állandóan egyforma órákkal: horae aequinoctiales). L. Időmérés, Napidő. - N. a jogban, l. Dies. - A napok nevei, l. Hét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is