a Föld tengelye körüli forgásának tartama a Napra
viszonyítva, illetve a Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a
csillagidővel (l. o.), melynél a Föld tengelye körüli forgását az álló
csillagok rendszerére vonatkoztatjuk. A N. egysége a valódi napi nap, mely a
Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ennek valamivel
hosszabbnak kell lennie, mint a csillagnapnak, mivel a Nap az álló csillagok
közt az év folyamán látszólag Ny-ról K-nek halad és igy ha bizonyos napon a Nap
valamely álló csillaggal egyidejüleg delel, másnap, mikor az álló csillag újra
delel, már valamivel K-re fog állani a déllőtől és igy csak későbben delelni.
Azonkivül a valódi napi nap egyenlőtlen is, minthogy a Napnak látszólagos
mozgása nem egyenletes (l. Nap), ennélfogva a valódi N.-t melyet a Napnak
parallelkörében való haladásával mérünk, a közéletben nem használhatjuk. Valódi
dél lesz, mikor a Nap a déllőn megy át, 1 óra, ha a Nap 15°-nyira áll Ny-on, 2
óra, ha 30°-ra stb., de ezen órák is különböző hosszuságuak; ezeket mutatják a
napórák, de megfelelő mekanikai órákat szerkeszteni nem lehet. A csillagidőnek
pedig kezdete az év folyamán a teljes napi napnak minden szakára esik, tehát
éjjelre is, ezért szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért
is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az
ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán
alapul. A Napnak ugyanis látszólagos pályájának teljes befutására -
tavasznapéjegyenponttól kiindulva ahhoz vissza - 366 2422 csillagnapra (tropikus
év hossza; l. Év) van szüksége; ennyi idő alatt a fentebb említett naponkinti
visszamaradás miatt a Nap eggyel kevesebbszer delel, mint valamely álló
csillag; a 366 2422 csillagnapot ennélfogva 365 2422 egyenlő részre osztjuk s
feltesszük, hogy egy képzelt Nap, a közép Nap, ezen idő alatt egészen
egyenletesen mozog az ekliptikán, és egyenletes mozgással futja be ugyanazt az
utat, melyet a valódi Nap különböző gyorsasággal végez. Ezen közép Nap két
egymásra következő delelése közt tehát mindig ugyanaz az idő: a közép nap
folyik le, ezt 24 egyenlő órára 60 perccel, minden percre ismét 60 másodpercet
számítva, osztjuk fel. Minthogy 365 2422 közép nap = 366 2422 csillagnap, azért
1 közép nap = 1 nap 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben kifejezve, és viszont
1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidő. A valódi és a közép N.
4-szer évenkint, t. i. ápr. 15., jun. 14., aug. 31. összeesnek, közben egyik a
másikat megelőzi v. mögötte marad; ezt a mindenkori különbséget adja az
időegyenlet (l. o.). A valódi és közép N. egymásközti különbsége okozza azt is,
hogy a Napnak kelte és nyugta - amint az p. a naptárakban ki van tüntetve -
nincsenek egyformán távol déli 12 órától, hanem a kelet és nyugvás ideinek
közepe közel a valódi dél; p. Budapesten máj. 10. a Nap kel 4 óra 31 perckor és
nyugszik 7 óra 20 perckor, a két adat középértéke 11 óra 56 perc, mi tényleg
megfelel a máj. 10. a közép délben fennálló valódi N.-nek: 11 óra 56 perc 12
másodpercnek. Egészen közepén a kelésnek és nyugvásnak azonban igy sem lesz a
Nap delelése, mert közben még az ekliptikában is tova megy a Nap (l. még
Időmérés). V. ö. Brünnow F., Lehrbuch der sphärischen Astronomie (4. kiad.
Berlin 1881); Förster W., Ortszeit und Weltzeit (Berlin 1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon