Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
napló blotter
napló log
naplóíró diarist
naplopással... to idle one...
naplopó beach-combe...
naplopó gadabout
naplopó idler
naplopó lounger
naplopó skiver
naplopó slug

Magyar Magyar Német Német
napló Journal (s)...
napló Tagebuch (s...
naplopó Faulpelz (r...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Napló

a könyvvitelben általában azoknak a könyveknek a neve, amelyekbe napról napra időrendben vezettetnek be bizonyos feljegyzések. Ezen tágabb értelmezés szerint ide tartozik:

I. az előjegyzék (Prima-Nota, Strazza, Memorial, Day-Book), amely ugy az egyszerü, mint a kettős könyvvitel rendszereiben arra szolgál, hogy az illető vállalatban előforduló üzleti események és ezek pénzértékei megfelelő magyarázó szöveg kiséretében megtörténtük alkalmával mindjárt belé jegyeztessenek. Némely vállalatban azokat az üzleti eseményeket, amelyekről levelek, vagy más irásbeli bizonyítékok vannak, nem irják be az előjegyzékbe, hanem ez okmányok alapján vezetik be azokat mindjárt a N.-ba vagy a pénztárba. Maga az előjegyzék nem lényeges könyve az üzleti könyvvitelnek, de igen hasznos segédkönyv, amennyiben segítségével könnyebben meg lehet szerkeszteni a lényeges könyvek tételeit, mint hogyha minden üzleti eseményt mindjárt egyenesen a lényeges könyvekbe kellene beirni; különösen nagyobb kiterjedésü vállalatoknál és sokfelé ágazó könyvelésnél célszerü. Vagy külön könyvet használnak e célra, vagy egyes lapszámos ívekre jegyzik az egyes tételeket s ez íveket csak később fűzik könyvvé. Az előjegyzék egyes tételei magukban önállók és egymástól teljesen különváltak, ezért tételvonalakkal választandók el egymástól; az oldalak összegeit nem szokás átvitelezni. Rendesen a következő hasábok fordulnak benne elő: 1. hivatkozás, 2. dátum, 3. szöveg, 4. ár, 5. számvető, 6. összeghasáb. A bejegyzett tételek alapján ugy szerkesztik meg a többi könyvek tételeit, hogy átvezetik azokat a N.-ba, vagy a pénztárba s ismét a többi lényeges és nem lényeges könyvekbe.

II. Az egyszerü könyvvitel N.-ja (Journal) arra szolgál, hogy kimutassa azokat az üzleteseményeket, amelyek a vállalattal összeköttetésben álló felekre vonatkoznak, mindenkor megállapítván azt, hogy az illető üzletfél a szóban forgó ügylet által adóssá vagy hitelezővé vált-e? E. N. időrendben vezettetik s néha csupán csak a hiteltételeket tartalmazza, máskor pedig belé jegyzik ugy a hitel-, valamint a készpénzbeli ügyleteket is. A naplótételek szerkesztésénél az az alapelv irányadó, hogy valamely üzletnél mindannyiszor tartozik, valahányszor a vállalattól egy vagy más vagyonrészt akár közvetlenül, akár közvetve átvett; és megfordítva mindannyiszor követel, valahányszor egy vagy más vagyonrészt akár közvetlenül, akár közvetve a vállalatnak átadott. E tartozási vagy követelési viszony megállapításánál azonban sohasem szabad számításba vagy figyelembe venni azt, hogy az illető ügyletnek mi volt az előzménye, vagy mi lesz a megállapodások szerinti következménye: azaz minden ügylet teljesen önállóan, az előzményektől és a következményektől függetlenül itélendő meg. A N. mindig lapszámozott, bekötött és átfűzött könyvekbe szerkesztendő, amelynek hasábjai a következők: 1. a hivatkozás, 2. a dátum, 3. a szöveg, 4. az ár, 5. a tartozások, 6. a követelések hasábja. Az egyes tételek egymástól tételvonalak által különítendők el, az összegek azonban lapról-lapra átvitelezendők s minden hó végével a főösszegek kimutatásával lezárandók. Az egyes tételek a N.-ból a főkönyvbe a megfelelő hivatkozások eltüntetésével vezetendők át.

III. A kettős könyvvitel N.-ja magában foglalja a vállalat összes hitel- és csereügyleteit, amelyek akár a személyi, akár a dologi számláknak egymáshoz, akár pedig azoknak a vállalathoz és a tulajdonoshoz való viszonyában valamiféle változást idéznek elő. A naplótételeket mindig tartozási tételekké fogalmazzák s az adós-számlát előre, a hitelező számlát pedig a következő sorban kissé beljebb kezdve irják. A tételek önállóak, összegeik azonban átvitelezendők. E N.-nak négyféle formáját alkalmazzák: a) a közönséges kettős könyvviteli N. magában foglalja azokat a tételeket, amelyek a tulajdonos és a vállalat, a vállalat és az egyes vagyonalkatrész-számlák, végre a vagyonalkatrész- és a személyi számlák közötti elszámolásokat tüntetik fel. A tételek szerkesztésénél az egyszerü könyvvitel elve irányadó. (L. még Nyitás és Zárás.). Ezt a N.-t napról napra vezetik s aztán belőle ugyancsak napról napra egyenként vezetik át az egyes tételeket a főkönyvbe. Hasábjai egyeznek az egyszerü könyvviteli N. hasábjaival, csakhogy legtöbbször nem használnak külön «követel» pénzrovatot. b) A gyüjtő N. ugyanazon tételeket tartalmazza és ugyanazon elvek szerint szerkesztendő, mint a közönséges kettős könyvviteli N., csakhogy a változások elszámolását minden számlára vonatkozólag havonként két főtételben mutatják ki, melyek közül az egyik a hó folyamán beállott összes tartozásokat, a másik pedig az összes követeléseket foglalja össze. E N. az előjegyzékből készül, tételei havonként szerkesztendők és ugyancsak havonként vezetendők át a főkönyvbe. A kettős könyvvitelnek azt a módszerét, amelyben a gyüjtő N. alkalmaztatik, nevezik havi kettős könyvvezetésnek ellentétben a napi kettős könyvvezetéssel, a mely a közönséges kettős könyvviteli N. alkalmazásán alapszik. c) Pénztáras N. ugyanazon tételeket foglalja magában és ugyanazon elvek alapján készül, mint a közönséges N., csakhogy ennek összegrovata előtt még két pénzrovat áll, amelybe a készpénzbeli változásokat elszámoló tételek összegeit irják be. E N. mellett fölösleges a külön pénztárkönyv. d) A táblázatos N. (Grand Journal) annyi összeghasábot tartalmaz, ahány számlája van a főkönyvnek és igy a N.-t egyesíti a főkönyvvel. Szerkesztésének elvei ugyanazok, mint a többi N.-éi, tartalma is egyezik azok tartalmával. Csak csekély üzletággal dolgozó vállalatoknál vihető keresztül. E N. alkalmazásával vezetett könyvvitelt nevezik ok nélkül amerikai könyvvitelnek. (L. még Kereskedelmi könyvek és Könyvvitel.) V. ö. Trautmann, Kereskedelmi könyvvitel, I-II. (Budapest 1891) és Novák, Egyszerü és kettős könyvvitel tankönyve (u. o. 1890). - N. irodalmi szempontból l. Mémoire.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is