Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
napóleoni h... ----

Magyar Magyar Német Német
napóleoni h... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

napóleoni háborúk

I. Napóleon 1796 és 1815 közötti háborúi az európai koalíció ellen. Az alapvető ellentét Anglia és Franciaország között állt fenn, s ehhez járult a feudális reakció támaszainak (Ausztria, Poroszország és Oroszország) franciaellenes politikája. Napóleon az első koalíciót az osztrákokra Észak-Itáliában mért vereséggel zúzta szét. 1801-1802-ben győzött a második koalíció ellen is. Azok a katonai sikerek, amelyeket a harmadik és negyedik koalíciós háborúban Ausztria, Poroszország és Oroszország ellen eléri, biztosították számára a hegemóniát Nyugat- és Közép-Európában. Az Angliától elszenvedett megsemmisítő trafalgári tengeri vereség után 1806 őszén meghírdette a kontinentális zárlatot, és ennek hatékony megvalósítása érdekében 1808-ban megszállta Spanyolországot és Portugáliát is. A napóleoni háborúk 1806-ig jelentős szerepet játszottak a polgári felvilágosodás, a polgári demokrácia antifeudális eszméinek elterjedésében és a nemzeti függetlenségi törekvések kibontakozásában. Amikor azonban nagy múltú, életképes nemzeti államokat igáztak le, a napóleoni háborúknak ez a viszonylag pozitív vonása is eltűnt, s a hódítás mindenütt növekvő ellenállást váltott ki. A felszabadító háborúk sorát a spanyolok kezdték, és 1809-ben sor került az ötödik koalíciós háborúra. Az Oroszország elleni 1812-es háború, majd az 1813. okt. 16-19-i lipcsei csatavesztés már a teljes összeomlás előjele volt. 1814. márc. 13-án a hatodik koalíció csapatai elfoglalták Párizst. A napóleoni háborúk epilógusa a száműzetésből visszatért Napóleon waterlooi csatavesztése (1815. jún. 18.) volt.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is