Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
napóra dial

Magyar Magyar Német Német
Napóra... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Napóra

(gnomon), minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan elállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerübb N. az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap síkja az equatorral párhuzamos, a pálca tehát egyszersmind merőleges a számlapra. Mivel a Nap is egy nap lefolyása alatt közel párhuzamosan mozog az equatorral, világos, hogy az árnyék óránkint 15°-ot tesz meg, mivel ugyanis a napi mozgás 15°-a egy óra időköznek felel meg. Előállításánál ugy járunk el, hogy a számlapon a pálca körül kört irunk le, melyet 24 egyenlő részre, órára osztunk. ha a pálcát a világtengellyel párhuzamosan állítjuk, azaz észak felé irányítjuk s a felállítási hely geográfiai szélességével egyenlő szöglettel hajlítjuk a horizonthoz, a számlapot továbbá addig forgatjuk, mig a déli 12 órának megfelelő árnyékvonal a meridián északi részébe esik, akkor a N. fel van állítva. Megjegyzendő, hogy nyáron ez óra felső, télen alsó lapja szerepel. A horizontális óránál a számlap vizszintesen fekszik s a déli árnyékvonal ugyancsak a meridián észak felé eső részébe helyezendő. Az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a meridiánnal most azonban már nem arányosak az idővel, hanem lényegesen a hely geográfiai szélességétől függnek. Ha ez j, a valódi napidő szögletben kifejezve t (tehát 1 óra = 15°; 2 óra = 30° s i. t.) és J az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a déli árnyékvonallal, akkor tangJ = sinj tangt. Szerkesztése a következő egyszerü módon eszközölhető (l. az ábrát): O tetszőleges pont körül vonjunk tetszőleges kört, melyet 24 egyenlő részre osztunk, s az osztási pontokon át húzzuk a kört a déli 12 órának megfelelő pontban érintő egyenesik a sugarakat O1´, O2´ s i. t. Ez érintőre rakjuk A pontban a j geográfiai szélességgel egyenlő szögletet, mig ez B-ben, az O pontban az érintővel párhuzamos egyenesig bemetsz és tegyük PA = AB; a P pont az árnyékvető pálca helye. Ha P-t összekötjük sorban az 1´, 2´ ... pontokkal, akkor az egyenesnek a délutáni 1, 2, ... órának megfelelő árnyékvonalai. A függőleges (vertikális) N. számlapja függélyesen ál, még pedig legegyszerübben kelet-nyugati irányu falon. Ennek árnyékvonalai a függélyessel jelzett délkörrel szögleteket képeznek, melyek tangJ = cosj tangt egyenletből számíthatók. A szerkesztés teljesen ugyanaz, mint az előbbi esetben, csakhogy j szöglet helyett 90°-j rakandó fel. Ha ellenben a függőleges fal nyugati oldala a szöggel fekszik észak felé, akkor a képelt bonyolódottabb és cotang J = sin a tangj+cos a/cosj cotangt. Az óra ekkor a déli árnyékvonal körül már nem szimmetrikus s ennélfogva a délelőtti órák számára t negativ, ugy hogy 11 óra = -15°, 10 óra = -30° s i. t. A vertikális N. ezenkivül nem használható az egész nappal tartama alatt. A polgári középidőt nyerjük, ha a N. adta időhöz tesszük az időegyenlítést. Újabban a vájt félgömbi N.-kat is szerkesztenek, melyekben a gömb középpontjában erősített fonalkereszt árnyéka a gömb belsejében alkalmazott osztáson mutatja az időt. Az N. elkészítésének tana (gnomonika) régebben kedvelt tudományszak volt, melyet egészen a kicsinyességig és játékig fejlesztettek. Innen azon sok gnomonikáról szóló régi könyv. V. ö. Vidal, La gnomonique (Páris 1876); Mollet, Gnomonique graphique (7. kiad. u. o. 1884); Petzval O., A csillagászat elemei (Budapest 1875); Kövesligethy R., Természettudományi Közlöny (240. füz.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is