Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Narancsfa... ----

Magyar Magyar Német Német
Narancsfa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Narancsfa

(növ., Citrus aurantium L.), a citrom testvérfaja, 5-10 m. magas fa, levele örökzöld, hosszas tojásdad, a nyele szélesen szegett, gyümölcse gömbölyded nem csúcsos, inkább a teteje is, alja is benyomott, pirossága, azaz narancsszinü; virága fehér v. pirosasfehér, jó illatu. Hazája tropikus Ázsia, a citrommal együtt terjedt el Ny-felé, különösen a mediterrán vidéken. Az elso N. 1548. Került K.-Indiából Lissabonba. Spanyolországban, nevezetesen a klastromok körül egész erdot alkot. Görög- és Olaszország is sokat termeszt. Gyümölcsét (narancs, agruma, pamarancs) Európa népe nagyon kedveli. Olaszországban mintegy 150 fajtáját termesztik. A leglevesebb és legtöbb San Miguel szigetéről ered. A meleg tartományokban is, mind a két világrészben, termesztik. Az egyenetlen héju és keserü fajtát bigaradiának v. keserü narancsnak nevezik (Citrus bigaradia Risso). A simahéju gömbölyded v. ellipszoid édes fajta az igazi narancs. A gömbölyü, sima v. csíkolt héju, kellemes borízü fajta a khinai alma (l. o.); a gömbölyü, vékonyhéju édes és pirosbélü a vérbélü v. jerikói narancs (C. Hierochuntica Risso). Az érett narancsot szétvagdalják s borral leöntve a püspök-esszencia (essentia v. tinctura episcopalis), a püspök- vagy kardinális-puncs és más hasonló ital lesz belőle. Az érett narancshéj (Cortex fructus aurantii) kivonatát és tinkturáját gyomorerősítő és emésztéskönnyítő orvosságba teszik. Ezt leginkább az amerikai Curassao szigetről szállítják curassaói héj néven és likőrt csinálnak belőle. Az érett gyümöcsből narancs-olaj is lesz (l. o.). A C. aurantium var. Balearicum fajta gyümölcséből lesz a kereskedelem portugál olaja. Virágját (flores aurantii) sok éteres olaja miatt illatszernek (l. Narancsvirágolaj) a kölni vizbe (Eau de Cologne) teszik, magában is (oleum florum aurantii), de orvosságban is használatos. A N.-t meg a citromfát dísznek is ültetik és edényben árulják. A C. decumana L. (malus Assyrica Plin., óriás narancs, pompelmus, dinnye- vagy tökcitrom), levele nagyobb, tompa, nagyon csorbított. Hazája K.-India, de keleten, sőt Görögországban meg a szigetein is termesztik. Gyümölcse csaknem fél méter hosszu, gyakran 5-6 kg.-ot nyom, nagyon kemény héju, gyakran az egész csupa héj. Édeses-savanyu ízü, borral és cukorral élvezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is