Narbonne

(ejtsd: narbonn), az ugyanily nevü járás székhelye Aude francia départementban, 12 km.-nyire a Lion-öböltől, hegyektől koszoruzott síkon, vasút és a de la Robine-csatorna mellett, amely a St. Jean-lagunán át a Földközi- és a Canal du Midi által az Atlanti-oceánnal köti össze, (1891) 29,566 lak., szeszfőzőkkel, posztószövéssel, bőrgyártással, kelmefestéssel, agyagiparral és szappanfőzéssel. Kereskedelmének fő cikkei méz, bor, gabona, olaj, só, salétrom és szárított zöldség. Kereskedelmi forgalma részben a de la Robine-csatorna torkolatánál fekvő La Nouvelle-ben (2446 lak.) bonyolíttatik le, ahol kis hajókat építenek és vasolvasztók vannak. A különféle népiskolákon kívül van N.-nak hidrográfiai iskolája, nyilvános könyvtára, muzeuma és régészeti társulata. A szabálytalanul épült város legérdekesebb épülete a Saint-Just székesegyház, amelyet 1272. kezdtek el építeni. N., az ókorban Narba, későbben Narbo Marcius, már a rómaiak előtt fennállott és az ő uralmuk alatt Provincia Narbonnensis fővárosává lett. Az V. sz.-ban a nyugati gótok országuk fő kikötő helyévé tették. A Ny-i gótoktól a szaracénok foglalták el; ez utóbbiaktól Kis Pipin hadai csak 7 évi ostrom után 759. birták elfoglalni. Nagy Károly külön grófsággá tette. Gaston de Foix Nemours hercegségért cserébe 1507. a francia koronának engedte át. Hanyatlásnak 1320. indult, midőn az Aude vizét feltartó töltés átszakadt. V. ö. Port, Hist. du commerce maritime de N. (1854).

Forrás: Pallas Nagylexikon