Nárcis

(növ., Narcissus L.), a hóvirágfélék virága, tübb mint 150 faja (hazánkban 3) Európa délibb részén és Ázsiában terem. Hagymás virág, levele szálas, a hagymából ered, szárán nincs levele. Virága magános vagy csoportos, nyeles, csöves, bókoló vagy tölcséres, hatsallangu, alatta hártyanemü virágburokja van, a torkában csöves, harangforma v. karikaalaku díszesebb mellékleple van, tokja gömbölyded, háromszögletü. N. pseudonarcissus L. (sárga v. csupros N., husvétvirág, sárga jákobvessző) Európa közép és D-i részén hegyi réten vadon nő, hazánkban ugy látszik inkább elvadult, kertben sok, teljesvirágu fajtáját is termesztik. A N. poëticus L. (fehér N.) melegebb Európában vadon terem, egyebütt kertbe ültetik, itt-ott elvadul, van félig v. egészen teljes, nagyobb és kisebb virágu fajtája. A N. Jonquilla L. Levante körül, Olasz-, Spanyolországban és Provenceban terem. A N. Italicus Sims (marseillei tazetta) Olaszországban és Franciaország D-i részén honos. A N. Tazetta L. (plutó N.) Európa D-i és Afrika É-i részén terem. Kertben sok fajtája van. A N.-nak még mintegy 20 más fajtáját ápolják a kertben. A tazettát Clusius 1565. Gibraltar hegyein, a jonquillát Cadix és Sevilla rétjén lelte, innen vitte a kertbe. Franciaország D-i részén a N.-virágból illatszert csinálnak. L. még Ajax. V. ö. Burbridge és Baker, The N., its history and culture (London 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon