Narkissos
(lat. Narcissus), a görög mondák ideálisan szép ifju alakja,
Kephissos folyamisten és Leiriope nimfa fia, aki Ekhó (l. o.) nimfa szerelmét
megvetette, ezért a nemezis azt a büntetést mérte rá, hogy saját arcképébe
szeretett, melyet a viz tükrén látott meg, s ez a szenvedélye annyira
elsorvasztotta, hogy vagy belehalt, vagy megölte magát. Az ókori művészetben
alakját gyakran megjelenítették, ülve v. állva, amint ábrándosan a folyóba néz.
Véréből hajtott ki a nárcisvirág, mely a görögöknél a mulandóság és a halál
jelképe volt, s ezért az alvilági isteneknek szentelték. V. ö. Wieseler,
Narkissos (Göttinga 1856).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|