Narkissos

(lat. Narcissus), a görög mondák ideálisan szép ifju alakja, Kephissos folyamisten és Leiriope nimfa fia, aki Ekhó (l. o.) nimfa szerelmét megvetette, ezért a nemezis azt a büntetést mérte rá, hogy saját arcképébe szeretett, melyet a viz tükrén látott meg, s ez a szenvedélye annyira elsorvasztotta, hogy vagy belehalt, vagy megölte magát. Az ókori művészetben alakját gyakran megjelenítették, ülve v. állva, amint ábrándosan a folyóba néz. Véréből hajtott ki a nárcisvirág, mely a görögöknél a mulandóság és a halál jelképe volt, s ezért az alvilági isteneknek szentelték. V. ö. Wieseler, Narkissos (Göttinga 1856).

Forrás: Pallas Nagylexikon