Natal

angol gyarmat Afrika DK-i partján, az Indiai-oceán, Pondo-föld, az Oranje köztársaság, a Dél-afrikai-köztársaság és a zuluk földje közt, 42 920 km² területtel, (1891) 543 913 lak., akik közt 46 788 fehér bőrü, 41 142 hindu és a többi kaffer. A 200 angol mérföld hosszu partoktól a föld lépcsőzetesen emelkedik a Drakenberge felé. Az alacsony, halmos, átlag 30 km. széles tengermelléken sűrü erdők és ahol ezek ki vannak irtva, a tropusi kultúra számára kitünő talaj található; itt az ananász, cukornád, rizs, pamut, kávé, indigó és banána buján terem. A második lépcsőzet (500-1500 m.) a mérsékelt égövi növények hazája, a harmadik lépcsőzet (1500-2300 m.) pompás legelőket nyújt. A gyarmatot 23 folyó öntözi, amelyek közül a Tugela, Umgeni és Umzimkulu a legnagyobbak, de egyik sem hajózható. Az éghajlat szubtropikus, a DK-i monszum övébe esik bele. Egész területéből 1893-ban 159 074 acret műveltek meg az európaiak, 360 670-et pedig a benszülöttek. Kukoricán, búzán, egyéb gabonaféléken kívűl főképen szénát és kivitelre cukornádat termesztenek. Újabban tea-ültetvények is keletkeztek és 1893. már 1883 art foglaltak el; az évi termés pedig 576 420 angol font volt. Az európai származásu lakosok birtokában levő állatállomány (1893) 205 542 szarvasmarha, 66 395 angorakecske, 924 920 juh és 26 942 ló; a benszülöttek birtokában pedig van 518 578 szarvasmarha, 280 908 kecske, 21 075 juh és 38 084 ló. A széntelepek elég terjedelmesek. 1893. a szénbányák 129 255 tonna szenet szolgáltattak. A kereskedelem 1850 óta jelentékenyen emelkedett. 1893. a tenger felőli bevitel 2 236 738, a kivitel pedig 1 242 169 sterling fontra rúgott, amiből az oroszlánrész Nagy-Britanniára esett. A bevitel fő cikkei ruházati cikkek (189 805), rövidáruk (201 904), liszt és gabona, gyapju-, pamutáruk, gépek és fémáruk stb. A kivitelé angoraszőr (29 835 font), bőrök (50 623), nyers cukor (95 943), gyapju (517 102), arany (206 307) stb. 1893-ban 509 hajó (618 070 t.) érkezett és 509 (615 745 t.) távozott. 399 angol mérföld hosszu vasúti vonal 1894-ben meg volt nyitva; a Charlestownból Johannesburgba és Pretoriába vezető rész pedig most készült el. Az európaiak gyermekei közül 86% ingyenes oktatásban részesül; a benszülöttek számára 92 iskola van 3829 tanulóval. A gyarmat kiadásai (1892-93) 1 099 858, bevételei 1 ö69 678 sterling font, az államadósság (1893) 7 170 354 font. N. eleinte a Fokföldhöz tartozott; 1856 óta külön gyarmat. Az 1893-iki alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat a királynő és a két házból (Legislative Council és Legislative Assembly) álló türvényhozó testület gyakorolja. A királynőt a kinevezett kormányzó helyettesíti, aki a törvényeket szentesíti és a törvényhozó tanács 11 tagját kinevezi és a törvényhozó testülettel szemben ugyanazon jogokat gyakorolja, mint az angol királynő az angol parlamenttel szemben. A tanács tagjai azok lehetnek, akik 10 évig laktak a gyarmatokban, legalább 30 évesek és 500 font értékü birtokuk van. A törvényhozó gyülésnek 37 tagját a választók választják. A választók száma (1892) 9077. A végrehajtó hatalmat egy 6 tagnál nem számosabb minisztérium gyakorolja. A gyarmat hadereje 202 lovas rendőr és 1588 önkéntesből áll. A főváros Pietermaritzburg; az egyedüli kikötő Port-N., amelynél fekszik Durban.

Történelme. 1497. Vasco de Gama éppen karácsony estéjén fedezte föl és Terra Natalisnak keresztelte. 1721-ben telepedtek le először Port-N. körül, de csak rövid időre. 1824. Farewell angol tiszt ösztönzésére 20 fokföldi vándorolt újból oda és Csaka zulu fejedelem beleegyezésével megalapították az első végleges eurűpai gyarmatokat. Csakhamar számos kivándorló boer szaporította a számukat. A zuluk azonban orzságuk ellepetése ellen fegyverrel küzdöttek; ennek dacára a gyarmatosok csakhamar megszerezték a földet a Tugela folyóig és 1839. megvetették alapját Pietermaritzburgnak. A gyarmat fölvirágzása arra birta a Fokföld kormányát, hogy 1845. a Fokföldhöz tartozó gyarmatnak nyilvánítsa. Ennek a N.-iak ellene szegültek és 1856. ki is eszközölték, hogy a londoni minisztérium külön gyarmattá tette. A rákövetkező évtizedekben a zuluk fejedelme, Kecsvajo komoly zavarokat okozott, míg végre 1887. Anglia az egész Zuluföldet elfoglalta. 1893. N. új alkotmányt kapott.

2. N., Rio Grande de Norte braziliai állam fővárosa a Rio Grande torkolatánál, 10 000 lak., cukor- és pamutkivitellel.

Forrás: Pallas Nagylexikon