Natalitási tábla

v. születési tábla, feladata annak kimutatása, mily nagy a szaporodás valószinüsége az élet különböző fokain. Igazi N. eddigelé nem létezett az okból, mivel a statisztikai hivatalok feljegyzései a szükséges észleléseket nem nyujtották. Az első N.-t Körösi szerkeszté Budapest városáról és azt 1893. a londoni akadémiának be is mutatta. Kőrösi megkülönbözteti a «monogen» valószinüséget a «bigen» valószinüségtől. Monogennek nevezik az egy-egy szülő különböző életkorában fennálló átlagos valószinüséget, a másik szülő korára való tekintet nélkül. Világos, hogy ezen monogen valószinüségek a kérdést nem oldják meg. Általános érdekes voltuknál fogva azonban az alábbiakban mégis közöljük ezeknek főbb számait is. 19 éves nőknél 40,3%, 20/39,7%, 25/31,6%, 30/24,0%, 35/17,0%, 40/9,8%, 45/1,7%, 50/0,1%. (Szem előtt tartandó, hogy az összes adatok csak a törvényes szaporaságra vonatkoznak, minthogy a törvénytelen szülések sűrüségéből az illető anyák termékenységére következtetni nem lehet, az atyákat pedig éppenséggel nem ismerik.) A férfiak natalitási valószinüsége a következő: 23 éves férfiaknál 33%, 24/34,4%, 25/35,0%, 30/31,0%, 35/23,4%, 40/16,7%, 45/9,5%, 50/4,7%, 55/2,2%, 60/1,0%, 64/0,5%. Ezek, valamint a natalitási számok, természetesen nemcsak az élettani termékenység erejét tükrözik vissza, hanem egyúttal ama másik erkölcsi tényező befolyását is, mely különösen gyermekekkel máris megáldott családokban a további szaporodásra gátló befolyást gyakorol. Minthogy azonban az élettani (lehetséges) termékenység észlelése, mely az állattenyésztésnél ugyan lehetséges, az emberi nemnél nem alkalmazható, ezen kérdés iránt kimerítő választ nem is várhatunk; de a népesedési tannak problemái is a tényleges, tehát az említett két tényező összhatásán alapuló termékenységre vonatkoznak: a kérdésnek ugy társadalmi, mint természetrajzi tárgyalása a tényleges termékenységre szorítandó. Megjegyzendő, hogy a natalitás az új házasságoknál mindig nagyobb; igy p. tesz az a 30-34 éves nőknél 32,9% (az átlagos 20,6% helyett), a következő évötödökben 32,7 és 21,4%-ot (az átlagos 17,4 és 5,9% helyett). Ami már most a bigen N.-t illeti, az oly terjedelmes, hogy azt e helyen még kivonatban sem közölhetnők. Az e tekintetben fenforgó törvényszerüségek felismerésére szolgáljon a következő kivonatos kimutatás, amelyben egyrészt az atyák kora 5-5 éves korcsoportok szerint van egybefoglalva, míg az ezen korban létező szaporaságnak az anya változó korával beálló módosulásaiból, a teljes N.-nak mintegy 30 esetéből csak azon három eset van kiválogatva, amidőn az anya t. i. 25, 30, vagy 35 éves.

Ha viszont azt kutatjuk, mikép változik az anyák bizonyos korában ezek termékenysége férjeik korának haladásával, e felől a következő számok nyujtanak felvilágosítást:

A N. a felől is nyujt felvilágosítást, hogy a házasságra lépő férfinak vagy nőnek az életkor különböző fokain mily koru hitvestársat kell választania arra való tekintetből, hogy avval a legnagyobb termékenységi valószinüséget elérje. Igy

25 éves férfinak 19 éves nőt

35 éves férfinak 21 éves nőt

40 éves férfinak 24 éves nőt

45 éves férfinak 29 éves nőt

ellenben 18 éves nőnek 25 éves férjet

 25-30 éves nőnek 28 éves férjet

35 éves nőnek 29 éves férjet kellene választania.

Ugyanezen válaszokat a legkivánatosabb korkülönbség megállapítására is lehet felhasználni. Kitünik ugyanis, hogy 18-19 éves nőknek 7 évvel, a 25 éveseknek 3 évvel idősebb férjeket kellene választaniok, mig a 29 évesek a termékenység maximumát az egyenkoru férjekkel érik el, a 30 éven tul levő nők pedig csak náluknál fiatalabb férjekkel. A férfiak ellenben a saját korukhoz képest fennálló termékenységi maximumokat mindig csak az esetre érik el, ha náluknál fiatalabb nőket választanak, ami mellett a korkülönbség a férfiak haladó korával mindinkább nagyobbodik.

Galton Francis ezen N.-ról a londoni akadémiában tartott felolvasásában utalt azon előnyökre, melyeket elérheti, ha a Kőrösi-féle tábla alapján megszerkesztjük az egyenlő termékenység görbéit, «izogen»-eket, mint aminők p. a térképeken alkalmazott izotermek, izobarok stb. Egyúttal közölte ama képletét is, mely az izogenek alapján lehetségessé teszi, hogy a N.-nak zavaró számtömegét egy egyszerü szabályra visszavezessük. Ha ugyanis adva van az atya és az anya kora, ugy ezek összegét a 91-ből levonván, körülbelül megkapjuk az ezen korkombináció számára fennálló születési valószinüséget. P., ha az atya 30, az anya pedig 25 éves, a 91-ből levonandó 55=36, mig a N. szerinti valószinüség 34,2%-ot tesz. A N.-k még bő kiaknázást és számos új igazság kiderítését helyezik kilátásba. V. ö. Kőrösi, On an Estimate of the Degree of legitimate Natality (a londoni Royal Society által a Philosophical Transactionsban kiadva); u. a., De la mesure et des lois de la fécondité conjugale (Revue d"Économie Politique, 1895); Galton F., Results derived from the Natality Table of Kőrösi (a Royal Society-féle Proceedings 55. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon