Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Natorp Paul... ----

Magyar Magyar Német Német
Natorp Paul... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Natorp Paul

(Düsseldorf, 1854. jan. 24.?Marburg, 1924. aug. 17.): egy.-i évei során (Berlin, Bonn, Strassburg) klasszika-filológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, ezt követően a marburgi egy. rendkívüli tanára (1893?), majd filozófia és ped. professzora (1893?), az újkantiánus pedagógiai irányzat, marburgi iskolá jának egyik kiemelkedő képviselője lett. Ped.-i életműve szociálpedagógia elnevezéssel vált ismertté. Műveiben az emberi közösséget nem tört. produktumként, sem pedig az egzakt empirikus szociológia eszközeivel értelmezhető társ.-i jelenségként, hanem ideális értékként, örök emberi eszményként fogja fel. A nev. legfőbb feladatának az akarat nev.-ét, és általa az ember lényének minden irányú harmonikus kiművelését tekinti. Az értelem tv.-eit követő értelmes akarat a közösségben realizálódik: az egyén általa válik emberré, nélküle nem létezik a nev. sem. Az igazi közösség, melynek feladata az értékek megvalósítása, az ember alakítása, az egyedek áll. és társ. felett álló belső kapcsolata, csupán tagjainak tudatában létezik, ezért mentes minden kényszertől. Legfőbb jellemzője az öntevékeny cselekvés: amikor az egyén felemelkedik a közösséghez kitágítja saját énjét és az eszmények egységében egyesül a másik ember énjével, és ezáltal mozgásba hozza az öntevékenységet. Az egyén és társ. kapcsolatának az erkölcsiség legmagasabb szintje felé irányuló három területe és ezzel összefüggő három fokozata: az ösztön, akarat és az északarat. Az ezekben realizálódó erényekben (mértékletesség, bátorság, igazság) jut kifejezésre az egyén erkölcsi életének egysége, melyek az egyén erkölcsiségének alapját képezik. ? A társ. végső célja az értelem uralmának megvalósítása, aminek érdekében a gazdasági és pol.-i tevékenységet ? mint az ember alakulására irányuló eszközöket ? ennek a magasabb rendű célnak kell alárendelni. Ezért a társ. minden rétegére kiterjedő nev.-nek demokratikusnak kell lennie, amit áthat az igazságosság erénye. A társ. legfontosabb sejtje a család. Az egyéni munka emberformáló jelentőségére való tekintettel a családok magasabb szintű munkaközösségekké egyesülve ?családi szövetségként? gondoskodjanak a gyermekek nev.-éről. ? Az isk., mint a nev. szolgálatában álló szerv. a gyermeket sajátos tv.-ei által szabályzott, állandóan ismétlődő életformába vezeti be. Ped.-i értékét fokozza, magas fokú szervezettsége, ami hozzászoktatja a gyermeket a rendhez, fegyelemhez. Az isk. csak akkor teljesítheti teljes mértékben társ.-i feladatát, ha egységes vagy nemzeti isk.-ként (Nationalschule, Einheitsschule) működik, amelyet minden 6?12 éves gyermek látogathat. Ez az isk.-típus törölheti el az oszt.-különbségeket, hozhatja létre a modern értelemben vett nemzetet. Az ezt követő 18. életévig tartó isk. két részre tagolódik: az egyik a praktikus készségek fejlesztését, a különböző szakmák tud. jellegű megalapozását nyújtó szakisk., a másik pedig az elméleti jellegű tanulmányokra felkészítő gimn. A nev. legmagasabb fokozata ? az ?északarat? kialakítása és elmélyítése ? a felnőttek társ.-ában végzett szabad önnev. során valósul meg. Ennek eredményeként jön létre a tiszta belső erkölcsi erőn nyugvó közösség.

F. m.: Sozialpädagogik. 1899.; Allgemeine Pädagogik. 1905.; Philosophie und Pädagogik. 1909.; Sozialidealismus. 1920.

Németh András

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is