Nátriumszulfát

(kénsavas nátrium), Na₂SO₄. Előfordul a természetben mint thénardit és mirabilit, kalciumszulfáttal összekristályosodva mint glauberit és magnéziumszulfáttal mint astrakanit. Némely ásványvizben (budai keserü vizekben), sósforrásokban és a tengervizben is található. E sót legelőször Glauber állította elő (1658) konyhasó és kénsavnak hevítése révén, ezért hivják glaubersónak is. Gyárilag sokfélekép készül, igy a tengerviz és némely sósforrás anyalúgjából, vagy kieseritből (magnéziumszulfát) ugy, hogy annak töményoldatát konyhasóval elegyítik és lehűtik, amikor a N. kristályokban válik ki. Ezenkivül igen sok kémiai műveletnél (sósav, salétromsav stb. gyártása) mint mellékterméket kapják. A kereskedésbeli N. megtisztíthatű többszöri átkristályosítással. A N. közönséges hőmérsékleten egyhajlásu oszlopokban kristályosodik, amelyek 10 molekula vizet tartalmaznak és keserü ízüek. Vizben igen könnyen oldódik, a kristályos N.-ból legtöbb oldódik 33°-on (100 sr. vizben 322,6 kristályos N.). E hőmérsékleten telített N. oldata pamuttal bedugva, hogy a por bele ne hulljon, a kihüléskor sem kristályosodik ki, noha alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb N. oldódik vizben, de azonnal bekövetkezik a kristályosodás, ha ebbe az u. n. tultelített oldatba egy darabka N.-kristályt dobunk és ekkor a megmeredt tömeg hőmérséke 33°-ra emelkedik. Ilyen tultelített oldat ugyis készíthető, ha a kristályokat 33°-on olvasztjuk meg. A kristályos N. a levegőn álláskor kristályvizét elveszti és fehér porrá (natrium sulfuricum siccum) alakul át. Koncentrált kénsavval melegítve nátrium-hidroszulfát (savanyu kénsavas nátrium), NaHSO₄ lesz belőle. A N.-ot főkép az üveggyártásnál és gyógyszerül használják; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.

Forrás: Pallas Nagylexikon