Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Neander-völ... Neanderthal...
neander-völ... Neanderthal...
neander-völ... Neanthertal...

Magyar Magyar Német Német
Neander... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Neander

1. János Agost Vilmos, német prot. egyháztörténetiró, szül. Göttingában 1789 jun. 16. zsidó családból, megh. Berlinben 1850 jul. 14. Megkereszteltetése előtti neve Mendel Dávid volt. 1806. a protestáns egyházba tért át s ekkor vette föl a N. nevet (neosz a. m. új, anér a. m. férfi). Tanult Halléban és Göttingában. 1811. a heidelbergai egyetemen magántanár, 1812. u. o. rendkivüli tanár lett, mig a következő évben az újonnan alapított berlini egyetemre hivatott meg az egyháztörténelem tanárául. Itt működött aztán haláláig. Művei: Ueber den Kaiser Julianus und sein Zeitalter (Lipcse 1812); Der Heil. Bernhard und sein Zeitalter (Berlin 1813); Genetische Entwickelung der vornehmsten gnostischen Systeme (u. o. 1818); Der Heil. Chrysostomus und die Kirche, besonders des Orients, in dessen Zeitalter (2 köt., u. o. 1821-22, 3. kiad. 1849); Denkwürdigkeiten aus der Geschichte des Christenthums und des christlichen Lebens (3 köt., u. o. 1822, 3. kiad. 1845-46); Antignosticus Geist des Tertullianus und Einleitung in dessen Schriften (u. o. 1826); Allgemeine Geschichte der christlichen Religion und Kirche (6 köt., Hamburg 1825-52); Geschichte der Pflanzung, und Leitung der Kirche durch die Apostel (2 köt., u. o. 1832-33, 4. kiad. 1847); Das Leben Jesu in seinem geschichtlichen Zusammenhange (u. o. 1837, 5. kiad. 1853); Wissenschaftliche Abbandlungen (1857) és Geschichte der Christlichen Dogmen (1856) c. két művét halála után Jacobi adta ki. Minden fontosabb műve lefordíttatott angol nyelvre is, s összes művei 1862 óta Gothában együttes kiadásban is megjelentek. V. ö. Ullmann, Zur Charakteristik N."s (Gotha 1856); Hagenbach, N."s Verdienste um die Kirchengeschichte, Studien und Kritiken (1851, III.).

2. N. Joákim, ném. egyházi dalköltő, szül. 1650 körül Brémábán, hol mint evang. lelkész 1680 máj. 31. megh. Egy ideig rektor volt Düsseldorfban, hol Spener (l. o.) hatása alatt külön isteni tiszteletet tartott a hivekkel, kiket az egyháztól való elszakadásra birt. E miatt sok viszálya volt s még hivatalától is fölfüggesztették, de 1677. visszanyerte állását, mikor igéretet tett, hogy minden pártoskodásról lemond. Innen 1679. került mint lelkész szülővárosába. Egyházi dalai (Glaubund Liebesübung, 1680, 71 költemény) közül némelyek (p. a Lobe den Herren, den mächtigen König der Ehren kezdetü leghiresebb költeménye) még ma is élnek a protestáns isteni tiszteletben. Életét megirta Iken J. F., 1880.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is