Nebraska

1. N. vagy Platte-river, 2445 km. hosszu mellékfolyója a Misszurinak É.-Amerikában. Colorado államban a Rocky-Mountainsben ered, kanyargós folyásában számos sellőt alkotva átfolyik Wyomingon, N.-államban North-Fork néven fölveszi D-i forrásfolyóját a Paducát, vagyis South-Forkot és több termékeny szigetet alkotva, Omahától D-re 25 km.-nyire a Misszuriba torkollik. Iszapos vize oly sekély, hogy az év nagy részében még csónakokkal is nehezen járhatni rajta. - 2. N., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike D.-Dakota, Iowa, Misszuri, Kansas, Colorado és Wyoming közt 200 740 km² területtel, (1890) 1,058,910 km²-re 5 lak. Mindenütt sík és hullámos föld, amelynek alapja harmadkori képződményekből áll. A krétaképződmények a legkeletibb negyedét, a szénformáció a DK-i szögletét foglalja el. Nagyobb részét a N. és mellékvizei öntözik; É-on folyik a Niobrara, DNy-on a Republican, K-i határa a Misszuri. A fő foglalkozás a földmivelés és állattenyésztés. Az évi mezőgazdasági termelés értéke: kukorica 21 millió dollár, búza 8, széna 5, zab 4 millió; ezekhez járulnak még az árpa és burgonya. Jelentékeny még a gyümölcstermelés; cukorrépát is évenkint nagyobb mennyiségben termesztenek. A szarvasmarhatenyésztés jelentékeny. A széntermelés évenkint több mint 3000 dollárt képvisel. N. 91 countyra oszlik; fővárosa Lincoln, de sokkal nagyobb Omaha. A törvényhozó testület 33 szenátorból és 100 képviselőből áll. A kongresszusra 6 képviselőt küld s az elnökválasztásnál 8 szavazata van. N. része volt Louisianának (l. o.). Nagyobb mértékben 1850. kezdték gyarmatosítani. Territoriummá 1854 máj. 30. a Kansas-Nebraska-bill tette. 1867. állammá emelték. 1875 okt. 12. új alkotmányt adott magának. V. ö. Harrison Johnson, Hist. of N. (Omaha 1880); True, Hist. and civil government of N. (Tremont 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon