Nees von Esenbeck

1. Keresztély Gottfried, német botanikus és természetbölcsész, született Reichenbergben (Odenwald) 1776 febr. 14., megh. Boroszlóban 1858 márc. 16. Jenában az orvosi meg a természettudományi szakot, különösen a botanikát tanulmányozta. 1816. Erlangenbe a természettudományok tanárának s a botanikus kert igazgatójának hivták meg. 1819. a bonni, 1831. a boroszlói egyetem tanára. 1848. Berlinbe ment, de politikai okokból innen 1849. kiutasították, 1851. hivatalától felfüggesztették, 1852. pedig tőle megfosztották. Nevezetesebb munkái: Agrostologia Brasiliensis (Stuttgart 1829); Genera et species Asterearum (Nürnberg 1833); Systema Laurinarum (Berlin 1836); Bryologia Germanica (Hornschuch és Sturm társakkal, Nürnberg 1823-31, 2 köt. 43 tábla); System der spekulativen Philosophie, 1. köt.; Die Naturphilosophie (Glogau 1841); Die allgemeine Formenlehre der Natur (Boroszló 1852); Vorlesungen zur Entwickelungsgeschichte des magnetischen Schlafs und Traums (Bonn 1820). De Candolle Prodromusa részére az akantuszféléket, a Flora Brasiliensis részére ugyanezeket meg a sásféléket dolgozta ki.

2. N. Tivadar Frigyes Lajos, az előbbi testvére, szül. Reichenbergben 1787 jul. 26., megh. Hyeresben 1837 dec. 12. 1817. a lejdai botanikus kert inspektora, 1833. pedig Bonnban a botanika tanára s a botanikus kert igazgatója lett. Munkái: Genera plantarum florae Germanicae etc. (Bonn 1833-38, 16 füzet, folytatta Spenner, Putterlick, Schnizlein, Bischoff, Caspary, Brandis 1839-60, 17-31. füz.); Weihe, Walter és Funke Plantae officinales címü munkáját (Düsseldorf 1821-33, 18 füz., 552 tábl.) is folytatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon