Nefelin
(ásv.), nátrium-kálium-aluminium-szilikát a leucit csoport
ásványai közül: (3Na2O.K2O.4Al2O3.9SiO2),
hatszöges rendszerbeli, apró kristálykákban vagy szemcsés tömegekben különböző
kőzetekben találni. Szintelen vagy különféle szinü. K. 5,5-6. Fs. 2,58-2,64.
Forrasztó cső előtt hólyagos üveggé olvad, sósav megtámadja, kocsonyás tömeg
képződik. Vulkánikus N.-t szintelen v. fehér fennőtt kristálykákban a Vézuv, az
Albánhegység közelében találni. Lényeges elegyrésze, többnyire szürkés szinnel,
a nefelinitnek, a N.-bazaltnak, a N.-láváknak és a fonolitnak. Az olajzöld,
ritkábban vereses szinü, feltünően zsírfényü N.-nek eleolit (elëolith) a neve,
szépen látni ezt a ditroitban és általában az u. n. eleolit-szienitekben,
melyek hazánkon kivül (Ditró Piricske-hegy) Norvégiából (Fredrikswärn), az
Uralból (Miask) stb. ismeretesek. Leggyakrabban elhintve vaskosan, nagy ritkán
szép kristályokban (Norvégia). Elvétve drágakőnek is csiszolják; régebben
inkább, mint manapság. A világos zöldszinü kristályoknak (hatszöges oszlop
véglappal), melyek egy déltiroli veres porfirban vannak nagy mennyiségben benőve,
liebenerit nevet adtak. Némelyek pszeudomorfozának tartják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|