Nefelin

(ásv.), nátrium-kálium-aluminium-szilikát a leucit csoport ásványai közül: (3Na₂O.K₂O.4Al₂O₃.9SiO₂), hatszöges rendszerbeli, apró kristálykákban vagy szemcsés tömegekben különböző kőzetekben találni. Szintelen vagy különféle szinü. K. 5,5-6. Fs. 2,58-2,64. Forrasztó cső előtt hólyagos üveggé olvad, sósav megtámadja, kocsonyás tömeg képződik. Vulkánikus N.-t szintelen v. fehér fennőtt kristálykákban a Vézuv, az Albánhegység közelében találni. Lényeges elegyrésze, többnyire szürkés szinnel, a nefelinitnek, a N.-bazaltnak, a N.-láváknak és a fonolitnak. Az olajzöld, ritkábban vereses szinü, feltünően zsírfényü N.-nek eleolit (elëolith) a neve, szépen látni ezt a ditroitban és általában az u. n. eleolit-szienitekben, melyek hazánkon kivül (Ditró Piricske-hegy) Norvégiából (Fredrikswärn), az Uralból (Miask) stb. ismeretesek. Leggyakrabban elhintve vaskosan, nagy ritkán szép kristályokban (Norvégia). Elvétve drágakőnek is csiszolják; régebben inkább, mint manapság. A világos zöldszinü kristályoknak (hatszöges oszlop véglappal), melyek egy déltiroli veres porfirban vannak nagy mennyiségben benőve, liebenerit nevet adtak. Némelyek pszeudomorfozának tartják.

Forrás: Pallas Nagylexikon