Néger

(a lat. niger a. m. fekete szótól), máskép nigriciai vagy etióp, egységes népfaj az afrikai kontinensen, mely a Szaharától D-re egész a Fokföldig lakik; vele rokon tipust találunk a dél-ázsiai kontinensen, ennek szigetein és Melanéziában, melyet negritónak (l. o.) és pápuának (l. o.) hivnak. A N.-ek nagy családjába a szudáni, a bantu és a kaffer N.-ek tartoznak, melyekhez némelyek a hottentottákat, bushmaneket és nubiaiakat is hozzá számítják; mások ellenben nemcsak ez utóbbiakat, hanem a Kongo-népeket és a kaffereket sem tekintik N.-eknek. A tulajdonképeni N.-ek faji jellegei: a hosszufejüség (dolichokefalia), prognatizmus, messze szétálló szemüregek s ennek következtében fejletlen orrcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajkak, szőrtelenség, vékony végtagok, de leginkább a göndör, gyapjas hajzat. Még nincs kiderítve, hogy melyik törzs volt Afrika autochton lakója, de az bizonyos, hogy már igen korán nagy tömegü semita és hámita törzsek vándoroltak be, melyeknek keresztezéséből (különösen a Szaharától D-re és K.-Afrikában) a mai kevert népfaj sarjadt. Nagyobb városaik sohasem voltak, s belső Afrikában semmi sem mutatja, hogy lakosai bármikor is felülemelkedtek volna a kultura legalacsonyabb fokán. L. Afrikai népfajok szines melléklet. - Fehér N., l. Albinos.

Forrás: Pallas Nagylexikon