Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
négyszög quad
négyszög quadrangle
négyszöges ... rectangular...
négyszöges ... rectangular...
négyszögesí... to square t...
négyszöglet... square
négyszöglet... trough-gutt...
négyszöglet... pier
négyszöglet... pilaster
négyszöglet... lag screw
négyszöglet... atrium, atr...
négyszöglet... to square
négyszöglet... squareness
négyszögű v... head of a s...

Magyar Magyar Német Német
négyszög Viereck (s)...
négyszögű &... viereckig

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Négyszög

A geometria elemeiben N. vagy síknégyszögön egy négybe szegett vonal által vagyis négy egyenes vonaldarab által körülfogott síkrészt értünk. A 4 egyenes vonaldarab a N.-nek 4 oldala. Két szomszédos oldal metszéspontját a N. szögpontjának v. csúcsána, az általuk bezárt szöget a N. szögének v. belső szögének mondjuk. A 4 szögnek összege 360°. Egy oldal és a vele szomszédos oldalnak a szögponton tul való meghosszabbítása egy külső szöget zár be. Két átellenes szögpontot összekötő egyenes diagonálisnak (átló, átszögelő) neveztetik; ilyen 2 van.

[ÁBRA] 1. ábra. Parallelogrammák. A; Oblongum, B; Négyzet, C; Rombus, D; Romboid.

[ÁBRA] 2. ábra. Trapéz.

[ÁBRA] 3. ábra. Trapézoid.

Ha a N.-ben két-két átellenes oldal egyenközü, akkor azt parallelogrammának (egyenközény, 1. ábra) mondjuk. Az oly N., melyben csak két átellenes oldal egyenközü, a másik kettő ellenben ne, trapéznek (ferdény, 2. ábra) neveztetik. Ha végre a N.-ben egyáltalában nincsenek egyenközü oldalak, ugy trapézoid (ferdényded, 3. ábra). A parallelogrammában az egymással párhuzamos oldalak egyszersmind egyenlő hosszuak, továbbá az átellenes szögek egymással egyenlők, az átlók pedig egymást felezik. Ha a parallelogrammában a 4 oldal egymással egyenlő s mind a 4 szög derékszög, ugy négyzetnek v. quadratumnak neveztetik (1. ábra B); ha a 4 szög mind derékszög, de az oldalak nem egyenlők, ugy oblongumnak vagy téglalapnak (1. ábra A) mondjuk; ha a 4 oldal egyenlő, de a szögek ferde szögek, ugy rombus (dülény, 1. ábra C) a neve; ha végre a 4 oldal nem egyenlő s a szögek ferde szögek, romboiddal (dülényded, 1. ábra D) van dolgunk. A négyzet és téglalap közös néven derékszögü N.-nek neveztetik. A négyzetben az átlók egyenlők és egymásra merőlegesek. Az oblongumban az átlók egyenlők, de nem merőlegesek, de különböző hosszuak. A romboid átlói nem merőlegesek egymásra s nem is egyenlők. A trapézben az egymással nem párhuzamos oldalakat száraknak (2. ábrában c és d) nevezzük. Ha a két szár egyenlő, ugy a trapéz egyenszárunak v. szimmetriásnak mondatik. A két párhuzamos oldal egymástól való merőleges távolsága (h) magasságnak neveztetik. A trapezoidnak egy különös faja a deltoid (l. o.). A területszámításnál a parallelogramma területét ugy kapjuk, hogy egy oldal hosszuságát megszorozzuk ennek az oldalnak a vele párhuzamos oldaltól való merőleges távolságával, az u. n. magassággal. A trapéz területe [ÁBRA], vagyis a párhuzamos oldalak számtani közepének s a magasságnak szorzata. A trapezoid területét ugy számítjuk, hogy a trapézoidot egy átlójával két háromszögre osztjuk s ezeknek külön-külön kiszámítván területüket, a kettőt összeadjuk.

A geometria magasabb fokán N. alatt egy 4 egyenes vonaldarabból (oldalak) álló, önmagába visszatérő törött vonalat értünk, tehát első sorban azt, amit a geometria elemeiben a N. kerületének neveznénk. Még pedig az ily törött vonalat N.-nek mondjuk akkor is, ha önmagát metszi, tehát nem egy, hanem két síkrészt határol körül. Sőt megengedjük, hogy a 4 oldal ne is essék egy síkba (torznégyszög). Ha a N. 4 oldalát ugy az egyik, mint a másik értelemben minden határon tul meghosszabbítjuk, azt az alakzatot nyerjük, melyet a projektiv geometriában egyszerü N.-nek vagy egyszerü négyoldalnak nevezünk.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is