Neidhart
von Reuenthal (ma Reinthal, Landshut mellett), kiváló és
nagy hatásu középkori német dalköltő; nemes bajor családból származott és 1217.
részt vett VII. Lipót osztrák hercegnek s II. András magyar királynak keresztes
hadjáratában. Visszatérése után elvesztette urának, II. Ottó bajor hercegnek
kegyét és reuenthali birtokát, mire Ausztriába ment, hol II. Harcias Frigyes, a
Tannhäuser (l. o.) pártfogója, szivesen fogadta és Melk vidékén szerény
hűbérbirtokkal megajándékozta. Később a Hohenstaufok hive lett, ami
ellenkezésbe hozta Frigyes herceggel. Valószinűen nős volt és gyermekei is
voltak. 1250. már nem élt. Egészen új elemet vitt be az udvari dalköltészetbe:
eltanulta és művészien átalakította a népnek régi kedvelt táncdalait, melyekben
N. a parasztok életének majd gúnyos, majd idilli rajzait adja. A
dalköltészetnek e faját nevezik udvari népköltészetnek (höfische Dorfpoesie). A
költő nyomban halála után mondai alakká lett, kinek a nép utóbb számos trágár
tárgyu v. durva hangu költeményt tulajdonított. Oly verseket, melyekben
parasztok szerepelnek, nemsokára neidhartoknak neveztek. A hagyomány később
Neidhard Fuchs néven Víg Ottó osztrák herceg udvari mulattatójává és a tarhegyi
pap (Pfaff vom Kahlenberge) társává tette és azt mesélte róla, hogy 1334. halt
meg Bécsben, hol a Szt. István templomában temették el, pedig a templomba
beépített sírkő Neidhart von Fuchs lovagé, kihez a költőnek semmi köze.
Würzburgban is van egy Neidhart von Fuchs eltemetve, kivel némelyek szintén
azonosították a költőt, aki e szerint frank nemes lett volna. Ez mind alaptalan
monda, melynek legnépszerübb foglalatja az 1500 körül keletkezett, Neidhard Fuchsról
szóló népkönyv (kiadta F. Bobertag, 1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|