Neisse

1. Glatzi N., 195 km. hosszu mellékfolyója az Oderának; a Szudétekben a morva-sziléziai határon ered a Schneebergtől Ny-ra. Keskeny szoroson (Warthai hegyszoros) átfolyik, elhalad N. vár mellett és Oppeln meg Brieg között torkollik. Jobbról fölveszi a Bielát. - 2. Lausitzi vagyis Görlitzi N., 225 km. hosszu mellékfolyója az Oderának; az Iser-hegység DNy-i oldalán Reichenbergtől ÉK-re Csehországban ered; átfolyik a szász és a porosz Felső-Luzsicán és Gubentól É-ra 12 km.-nyire torkollik. - 3. N., az ugyanily nevű járás főhelye, az egykori érsekség és N. fejedelemség fővárosa Oppeln porosz kerületben, 15 km.-nyire a cseh határtól, a Glatzi N. és Biela összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 22 444 lak., butor-, gépgyártással, olajpréseléssel, csipke- és drótfonat-készítéssel, őrlő malmokkal; hadi iskolával, a Philomathie tudományos egyesülettel, mezőgazdasági téli és egyéb közép- és népiskolákkal. A kiválóbb épületei az 1430. befejezett gót plébánia-templom; a XV. sz.-ból való, 85 m. magas városi torony és az egykori püspöki palota. N.-t először 1350. Preczlaws püspök vette körül falakkal. 1428. a husziták sikertelenül ostromolták. A 30 éves háboruban 1621. Jägerndorfi György őrgróf, 1632. szászok és dánok, 1642. a svédek ostromolták, 1741. a poroszok elfoglalták és még jobban megerősítették. 1758. az osztrákok sikertelenül ostromolták. 1807 jun. 16. kemény ostrom után magát a franciáknak megadta. 1870 óta mint vár a jelentőségéből veszített és belső erődítményei le is rontattak. V. ö. Kastner, Geschichte der Stadt N. (1854-67).

2. N. fejedelemség 1201. ajándék útján a boroszlói püspökséghez került és lassankint megnagyobbíttatott. Az 1742-iki boroszlói béke után csak kisebb, D-i része (mintegy 900 km²) maradt meg Ausztriának, a nagyobb, É-i rész (1231 km²) Poroszországhoz került és 1810. állami tulajdonná tétetett. Az osztrák N. főhelye Jauernig; a porosz rész járásai N. és Grottkau.

Forrás: Pallas Nagylexikon