Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Nemesi java... ----

Magyar Magyar Német Német
Nemesi java... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Nemesi javak

(jura possessionaria). A magyar magánjog mindenkor különbséget tett nemesi, polgári és paraszti javak között. Kivételt alkottak a szabad kerületek; Erdélyben a székely és a szász föld. A N. többféle nemeit különböztették meg a HK. 1. 24.§ 4. Alapján, amely szerint: «birtoki jog (jus possessionarium) alatt közönségesen értendők: várak, kastélyok, erősségek, kulcsos városok, mezővárosok, faluk, birtokrészek, földek, rétek, erdők és puszták», amely felosztás alapján különös jelentőséggel birtak: az uradalmak(dominiumok), a többek által felosztva birt birtokrészek vagyis az u. n. közbirtokosságok (compossessoratus) és a nemesi telkek (curiae nobilitares).

A nem nemeseknek 1844. évig nemesei javakra nézve birtokképességük nem volt. Újabb jogtörténeti tanulmányok kiderítették ugyan ezt s Wenzel Gusztáv a Magyar és erdélyi magánjog rendszere címü nagy művében kimutatta, hogy jogunknak ez a tétele sem a Hármaskönyvön, sem hazai törvényeinkben nem alapult s hazánk magánjogi rendszerének szellemével is ellenkezett. De bármiként csúszott is be az jogunkba, a tétel mint tény elvitázhatatlan, s Kelemen élő jogot tanított, midőn azt tanította: «quod soli nobiles sint jurium possessionarium tenendorum capaces» s tény, hogy törvényhozási intézkedésre volt szükség, mely (1884. IV. t.-c.) a nem nemeseknek a nemesi javakra vonatkozólag birtokképességét megállapította, rendelvén, hogy «az országban s kapcsolt részeiben született, állandóan lakós törvényesen bevett bármely vallásu nem nemes honfiak, általuk bármi címen eddig szerzett v. jövőben szerzendő nemesi javakra nézve nemesség hiánya miatt, nem birhatási ügyúton ezentul nem háborgattathatnak». E törvény után is birtokképtelenek voltak az idegenek és a zsidók. Az idegenekre nézve csak az 1852. Évi november 29-iki ősiségi pátens 14. §-a mondotta ki, hogy «bárminemü fekvő javak szerzésében a honovulás v. belföldiség hiánya miatt senki sem gátoltathatik». A valláskülönbségnek a magánjogokra befolyását is csak az ausztriai polgári törvénykönyv behozatala szüntette meg. Az Országb. Ért. (1861) 22. §-a pedig a vallás különbségéből kifolyó, az ausztriai törvények uralma alatt bővített polgári magánjogokat jelen állapotukban meghagyta. A birtokképesség további korlátozása az u. n. holtkézi törvény, amely a főpapokat, egyházakat és monostorokat új birtokszerzéstől eltiltotta, hacsak a király egyes esetekben felmentést nem ad. A holtkézre vonatkozó s mindeddig törvény által el nem törölt törvények az 1498. LV. És LXV., 1647. XVII., 1715. XVI. T.-c. 5. §. Legújabban a megy, kir. Kuria a holtkézi törvényeket többé érvényben nem levőknek nyilvánította. Egyebekben az 1848-iki törvényhozás által inaugurált reformok folytán a nemesi, polgári és paraszti javak közötti különbség nagyrészt csak jogtörténelmi értékkel bir.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is